Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
MARCZALI HENRIK PÁLYAKEZDÉSE 915 megtetszettek, ezért bátorították Marczalit, majd munkáját megjelentették németül is.4 4 Itthon ugyancsak hosszú időre alapvető kézikönyv lett belőle.4 5 Ez a rövid felsorolás is mutatja a tanulmányút példátlan sikerét és eredményességét. Ha pedig mindehhez hozzátesszük, hogy Marczali egy életre rendszeres tanulmányozója lett a német mellett a francia és az angol történeti irodalomnak, s a nagyok, Taine, Macaulay, Ranke és a többiek munkáit folyamatosan szemmel tartotta, és saját tudományos munkásságában felhasználta, akkor mérhetjük fel a maga teljességében a tanulmányút jelentőségét az alig 20—21 éves fiatalember életében, pályája kialakításában. Mindehhez hozzászámítva azt, hogy Kármán révén már korábban eljutott a Budapesti Szemle köréhez, s annak rendszeres munkatársa lett, Gyulaival. Fraknóival is megismerkedett, de főleg azt, hogy bejutott Pulszky Ferenc szalonjába — mindezt figyelembe véve nyilvánvalóan kibomlik előttünk egy rendkívüli tudományos pálya indulásának minden objektív és szubjektív előfeltétele. II. 1877 őszén Marczali visszatért a tanárképzőbe. Heinrich Gusztáv állását kapta. Ekkor teszi meg az első lépéseket a szakmai elismertetés felé. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy — mint említettük — tagja lett annak a körnek, amely Pulszky Ferenc körül alakult ki az után, hogy Pulszky 1866-ban hazatért az emigrációból. Azon túl, hogy a Pulszky család tagjaival összebarátkozott (közöttük Hampel Józseffel, Pulszky vejével is), Marczali a Pulszky-szalonban ismerkedett meg vagy mélyítette el barátságát számos politikussal, így Treforttal és Szilágyi Dezsővel is. A Pulszky-szalon abban az időben az egyetlen volt a maga nemében, némileg azt a szerepet játszotta, mint a francia irodalmi szalonok a század közepén, vagy a Monodszalon, amelyet Marczali is megismert Párizsban. Pulszky Ferenc kiterjedt baráti köre, élénk érdeklődése és széles körű tájékozottsága a politika, a kultúra, a tudomány számos területén, volt az az összetartó erő, amely éltette a szalont egészen Pulszky haláláig. A szalonnak jelentős szerepe volt az irodalmi Deák-párt életében, fejlődésében, oda eljárt szinte mindenki, aki számított. így többek között Fraknói is, akit Marczali itt ismert meg közelebbről.46 De számos más szakmai ismeretségre is 44 Heinrich Marczali: Ungarns Geschichtsquellen im Zeitlater der Arpaden. Berlin, 1882. 163. — Marczali önéletírásában (Nyugat, 1929. II. к. 227.) említi, hogy az eredetileg Németországban készült tanulmányt 1882-ben egy hosszabb bécsi tartózkodása idején átdolgozta és kibővítette. 45 Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Bp. 1880, 135. Marczalit — mint önéletírásában írja (Nyugat, 1929. И. k. 103.) — Németországban „a magyar Waitz"-ként emlegették. 46 A Pulszky-szalonról Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. И. k. 226. Ld. hozzá Pulszkyról írt tanulmányát: Marczali Henrik: Pulszky Ferencz a tudományban és a közéletben. In: Pulszky Ferencz kisebb dolgozatai. Sajtó alá rendezte Lábán Antal. Bp. 1914. LX1. A Pulszky-szalon jelentőségére ld. még Tóth Zoliim: Marczali Henrik I. tag emlékezete. Bp. 1947. 13—14. (A MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXIV. k. 8. sz.)
