Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
MARCZALI HENRIK PÁLYAKEZDÉSE 913 anyagnál is nagyobb jelentőségű volt azonban Marczali pályája szempontjából, hogy megismerte Gabriel Monod-t, s bejáratos lett abba a körbe, amely Monod lakásán rendszeresen összejött. Monod felesége Olga Herzen volt, a nagy orosz gondolkodó leánya, Pulszky Károly gyermekkori játszótársa, s szalonjukat rendszeresen látogatta Renan, Taine, Gaston Paris, Jules Simon. Sok orosz emigráns is megfordult itt rendszeresen. Marczali ebben az internacionális körben Monod, Taine, Renan munkáival, azok belső problematikájával ismerkedhetett meg, s ezen túlmenően természetesen kora lényeges politikai kérdéseivel is.38 A francia s részben az angol történettudomány (és kisebb mértékben a szociológia) korabeli eredményeinek hatása jelentős volt egész további tevékenysége szempontjából. Történelem és politika közvetlen összefüggéseivel is alighanem itt ismerkedhetett meg közelebbről, Taine, Renan és Monod társaságában. Ambíciója ebben a körben nőtt nagyra, s'sarkallta újabb és újabb tudományos eredmények elérésére.39 1876 októbere újból Berlinben találja, ahol az addigi előadások és szemináriumok mellé felvette Wattenbach görög paleográfiai előadásait is. Georg Waitz szemináriumában pedig Marczalival együtt 12 doktorjelölt dolgozott. Németországi egyetemi tanulmányai során a legnagyobb szakmai hatást minden valószínűség szerint éppen ez a szeminárium gyakorolta Marczalira. Waitz becsületes, pártatlan viszonya a történeti anyaghoz, az, hogy nem csupán a német történeti irodalmat használta, hanem az attól számos tekintetben eltérő felfogású és nézőpontú angol és francia történetírók munkáit is, olvasottsága, széles látóköre, de főleg utolérhetetlen kritikai gyakorlata — mindez maradandó hatást gyakorolt a fiatal magyar történetíró-jelöltre. Jóval kisebb szerepe volt a személyes találkozásnak Rankeval. Marczali ismerte Ranke müveit, azok több szempontból is alapvető hatást gyakoroltak rá. A személyes találkozás az agg professzorral, aki már nem adott elő, de lakásán többször is fogadta, s — értesülvén vágyáról, hogy hallgatni szeretné — egy alkalommal rövid előadást tartott neki,40 inkább csak a fiatal tudósjelölt hiúságát legyezgette. Az egyetemi gyakorlatok és a levéltári kutatások sokkal meghatározóbbak voltak pályája, jövője szempontjából. Sorsának további hazai alakulása szempontjából pedig igen fontos volt, hogy Berlinben 1877-ben megismerkedhetett Pulszky Ferenccel, akivel fiánál találkozott először, s aki meghívta a szép reményekre jogosító fiatal történetírót, hogy hazatérte után rendszeresen látogassa akkor egyedülálló budapesti szalonját. 1877 nyarán Marczali levéltári kutatás céljából Drezdába utazott, majd onnan tovább Angliába. Londonban a British Museum Könyvtárában dolgozott, majd Georg Waitz javaslatának megfelelően Oxfordba ment, hogy Stubbs egyháztörténeti előadásait hallgassa. Sokat dolgozott könyvtárakban is. Anglia „fekete vidékeinek" (Manchester, Liverpool, Birmingham, az írországi Dublin) megtekintése után érkezett véglegesen haza Magyarországra. 38 Feljegyezte pl., hogy ebben az időben ő is, mint Monod, köztársasági érzelmű volt. Uo. 102. 34 Párizsban megismerte az ottani magyar egyesület tevékenységét, többek között az ott dolgozó művészeket is. Barátságot kötött Zichy Mihállyal és Munkácsi Mihállyal is. Uo. 101. 40 Uo. 103.
