Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 879 Gömbös Gyula szobájában ott függött László Fülöp Görgei-portréja, Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter (igen silány) darabot írt a tábornokról, 1935-ben felállították Görgei lovasszobrát a budai várban, a hadsereg egyik ezredét pedig Görgeiről nevezték el.12 3 Ugyanakkor, éppen a Steier-féle kutatások eredményei, lehetővé tették egy teljességre törő Görgei-életrajz megírását is. E feladatot Pethő Sándor vállalta magára, aki, érezve saját képességeinek korlátait, a hadmüveletek leírását Julier Ferencre bízta. Pethő, véleményem szerint igen jó munkájában plasztikusan ecseteli a nyilatkozat előzményeit. Görgeiről szólva megemlíti, hogy „kétségkívül nem hoztá valami sebesebb dobogásba szívét az uralkodóházhoz való hűség érzése," de rákényszerült erre a lépésre, mert „egy tekintélyét vesztett szükségkormánnyal szemben egyszerre felmagasodni látta a császári tekintélyt, a hagyomány erejét és a legitimizmus gondolatát". Értékelése szerint a nyilatkozat kiadása „egy kényszerparancsolta pronunciamento, egy sajátságos önsegély a zűrzavarban, egy kompromisszum a Honvédelmi Bizottmány és a hadsereg elvi alapjai között" amely politikailag mentette meg a sereget, s amely „a pesti élmények és tanulságok méhében született".124 Megjegyzi ugyanakkor, hogy a nyilatkozat bizonyos tekintetben „új tényezővé avatta Görgeit Windischgräetz és Kossuth, Olmütz és Debrecen között", de szembeszáll azokkal a nézetekkel, amelyek a nyilatkozatot akár árulásnak, akár impolitikus lépésnek, akár klasszikus államférfiúi cselekedetnek tartják.125 Pethő könyvének kritikai fogadtatása sem volt egyértelmű. Hardy Kálmán igen elismerően írt róla a Napkeletben, ugyanakkor Sréter István önálló könyvecskében kísérelte meg cáfolni a mű egyes állításait. Sréter bírálata aktuálpolitikai szempontoktól erősen átitatott írás: a szerző erőltetett párhuzamokat von az 1848—49-es és az 1918—20-as helyzet között. A váci nyilatkozat kérdésében konklúziója az, hogy ő 1920-ban a királypuccs napjaiban ennél sokkal jobb napiparancsot adott ki. Sréter könyvecskéjét a Budapesti Szemle egyik cikkírója részesítette igen találó és igen korrekt bírálatban.126 ,2i Kőháti Zsolt: Sárközi György. Bp. 1971. 110—11.; Hegedűs Lóránt: Görgey. Bp. é. n. , Csapodi Csaba: Görgey. Napkelet. 1935.; Kosáry i. m. 320. A szobor Vastagh György alkotása volt, a világháború után eltűnt; valószínűleg beolvasztották a Sztálin-szoborba. Ld. Póló János: A Görgey-szobor. História 1986. 1. 35. 124 Pethő Sándor: Görgey Arthur. A hadműveleteket leírta Julier Ferenc. Bp. é. n. 164—66. Julier részletesen ír Görgei hadvezéri tevékenységéről a Magyar hadvezérek c. kötetében is. A Görgei-életrajzból megjelenése előtt részletek jelentek meg a Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztette Előőrs c. lapban, az egész mű kapcsán pedig Bajcsy-Zsilinszky értékelte Görgei pályafutását. (Előőrs 1930. aug. 2.) 125 Pethő: Görgey. 165. 126 Sréter i. m. 7—20. p.; különösen a 18—19.; Még egyszer Görgey. Bp. Sz. 1930.; Hardy Kálmán: A Görgei-kérdés mai állása. Napkelet. 1930. Ld. még Kosáry i. m. 320. Sréterénél is szélsőségesebb hangot üt meg a nyilatkozat bírálatában Bartha Albert: Az aradi 13 vértanú pőrének és kivégzésének hiteles története c. munkájában Bp. 1930. 44. p. Bartha igen gyenge fordításban közli a nyilatkozat szövegét (A feldunai magyar királyi hadtest helyett pld. „magyar királyi hadtestek a felső Dunán"-t fordít), s ez volt szerinte „az első nyílt szakítás Görgey és Kossuth között és teremtette az áldatlan viszonyt, ami Kossuth és a hadsereg között kifejlődött". Ez a proklamáció szakította a hadsereg vezetőit Kossuth és Görgei-pártra. „Ez a pártoskodás juttatta a hadsereget Világosra. Ez volt a szabadságharc legszomorúbb okmánya."
