Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 877 egyetért Helfert osztrák történetíróval abban, hogy Görgei maga tudta a legjobban, hogy mennyit hazudott az OHB elleni vádaskodásában. Steier szerint Görgei azért érvelt „makacs és szofizmussal határos módon" V. Ferdinánd mellett, hogy ezzel dinasztikus és monarchista érzelmű tisztjeit megnyugtassa; de mindez nem egyéb, mint a szavakkal való játék.11 3 A nyilatkozat káros következményének azt tartja, hogy „Görgey ezzel maga fölé helyezte a sereget, és megkötötte saját kezeit oly elvekkel, melyek nem képezték meggyőződését, és később a következetlenség színezetébe szorították". A nyilatkozat egyik alapelve, szerinte az, hogy a hadsereg nem lehet a kormány eszköze, s e tétel nem más, „mint a kormány és a katonaság egyenrangúságának kimondása, a politizáló katona enunciációja, a kormány egyedüli intézkedési jogának megtagadása". Görgeit azonban e lépésre csupán hazaszeretete indította: meg akarta menteni seregét a felbomlástól.114 A nyilatkozat állításainak elemzésénél rámutat: mennyire mondvacsinált az a szemrehányás, hogy a hadsereg a kormány távozása miatt nem vívhatott csatát a fővárosok előtt, ami egyébként is teljesen célszerűtlen lett volna. Kiemeli a hadiesemények meglehetősen tendenciózus tárgyalását is.11 5 A Mészárosra vonatkozó 3., ponttal kapcsolatban idézi a hadtest november 26-i nyilatkozatát, amelyben Görgei a nemzetgyűlést és az OH B-t ismeri el egyedüli hatalomnak.11 6 Mészáros státuszáról elmondja, hogy ő ekkor már nem az V. Ferdinánd által kinevezett miniszter, hanem miniszteri állásától való királyi felmentése után „az OHB által a hadügyek vezetésével megbízott magyar tábornok" volt, tehát a nyilatkozat érvelése elfogadhatatlan.11 7 Meglehetősen fonák helyzetnek nevezi azt is, hogy a hadsereg azon király iránt nyilvánítja hűségét, aki seregeit ellene küldte.11 8 113 Steier: 1849. 9. 114 Uo. 11. 115 Uo. 12—13. 116 Uo. 13. A november 26-i nyilatkozatot közli Pap i. m. II. 220—21. 117 Uo. 14. 1 '8 Steier: 1849. 14—15. Steier a nyilatkozat fogadtatásával kapcsolatban a 18. oldalon Kossuth január 10-i leveléről szólva azt írja, hogy a nyilatkozat híre ekkor még nem jutott el Debrecenbe, a 21. oldalon viszont már azt, hogy „e levélben Kossuth a tudomásul nem vétel álláspontjára helyezkedett". A Beniczky-könyv bevezetésében szintén sejteni engedi, hogy e levél a váci nyilatkozat hatására született (112—3.). Kossuth január 13-i levelét pedig már úgy ismerteti, hogy az „energikus visszautasítása a váci nyilatkozatnak" (30.). Az utóbbi két állítás téves. A nyilatkozat híre január 11-én még nem volt ismert Debrecenben (Csányi levele Perczelhez, OL H. 103. Csányi-iratok 15. cs. 315. ff.). Az első hír Perczel január 14-i jelentése volt (OL H. 2. OHB-iratok 1849: 473., idézi Borús i. m. 91—2.) Perczel Görgei „ide mellékelt proclamatioi"-ról ír, de ezek nincsenek az irat mellett, s az iktatókönyvben sincs nyomuk. A proklamáció híre január I6-án vált köztudottá (Hunfalvy naplója, 158.), de január 17-én még nem volt ismeretes a hiteles szöveg (Kossuth levele Jeszenák Jánoshoz, KLÖM XIV. 157. p.). Január 18-án a nyilatkozat országgyűlési interpelláció tárgya volt (Hunfalvy naplója 160.). Kossuth válaszában kijelentette, hogy a nyilatkozatot „hitelesen nem tudja", de annak főbb pontjait viszonylag pontosan ismertette. Január 19-én Szemeréhez intézett levelében is szól a nyilatkozatról, de a levél s Hunfalvy ismertetése szerint is csak annyit tudott annak tartalmáról, hogy 1., Görgei a kormányzatra hárította a főváros kiürítéséért és a visszavonulásért a felelősséget. 2., Kijelentette, hogy csak Mészárosnak és Vetternek engedelmeskedik, s hogy az OHB elveszítette bizalmát 3., Görgei „azok ellen van, akik éretlen respublikái eszméket pengetnek". A hiteles
