Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
876 HERMANN ROBERT kihirdetése, hogy a folytatandó harc a magyar nemzetnek küzdelme alkotmányos szabadságáért, egy nemzeti harc, melynek nem lehetnek világforradalmi és nemzetközi behatásai".10 6 Steier e kötetét a Napkelet hasábjain nem kisebb személyiség, mint maga Szekfü Gyula ismertette. Szekfünek ez az írása már csak azért is érdekes, mert, tudomásom szerint, ez az egyetlen olyan munkája, amelyben részletesen foglalkozik 1848—49-cel, s ezen belül a Görgei-kérdéssel. Tudjuk, hogy korábban maga is gondolt a kérdéskör feldolgozására.107 Szekfünek ez a tanulmánya sem mentes minden historizálástól, de sok tekintetben máig is megszívlelendő gondolatokat tartalmaz. A váci nyilatkozatról csak röviden ír. Megállapítja, hogy Görgei nem politikus volt, hanem katona; „csak akkor politizált, mikor erre a hadsereg együtt-tartása érdekében szüksége volt." A nyilatkozatot is csupán azért adta ki, „hogy a harc legitim célja hangoztatásával a forradalmi lépésektől irtózó, mert esküjükhöz hív tisztjeit együtt tartsa". A tanulmány külön érdekessége, hogy Szekfü kijelenti; „.. .ami igazán naggyá teszi szabadságharcunkat", az a hadsereg „másfél éves dicső küzdelme és végül nem kevésbé vértanú elmúlása".10 8 Steier ítélete a váci nyilatkozat kérdésében, későbbi kötetei alapján, korántsem tekinthető kiforrottnak s egyértelműnek. Zichy Ödön kivégzése kapcsán azt írja, hogy Görgeinek mind e lépése, mind a váci nyilatkozata őszinte lépés volt; bár ez utóbbiban van némi szofizmus, amikor ebben az V. Ferdinánd rendeleteihez való ragaszkodásról ír, hiszen ő maga köttette fel azok egyik terjesztőjét. Mindezt az magyarázza, hogy Görgei ekkorra már kijózanodott a forradalmár szerepéből.109 Nem sokkal odébb azt írja, hogy a manifesztumban Görgei a forradalmi aberrációk és túlzások ellen szónokol, „pedig a forradalmi lendület viharszárnyába ő is kapaszkodék," ám hozzáteszi: „ott sem tudta megtagadni dinasztiaellenes, osztrákellenes érzését".11 0 A december 10-i, a trónváltozásra reflektáló nyilatkozatról szólva, felteszi a kérdést: ez, vagy a váci proklamáció volt-e Görgei igazi hangja? Véleménye szerint ez előbbi, mert erre Görgeit nem kényszerítette senki, míg a váci nyilatkozat a kényszerítő körülmények nyomása alatt jött létre.11 1 Valamivel odébb már határozottan leszögezi: „A váci kiáltvány keletkezése a demoralizált és aggályoskodó tisztikar megnyugtatására szolgált, és szofizmái éles ellentétben állottak Görgey felfogásával."11 2 A szabadságharc revideált történetének második kötetében Steier hosszan elemzi a nyilatkozatot. Keletkezésének okát egyértelműen a tisztikar bomlásában látja. Megismétli, hogy a nyilatkozat pontjai nem képezték Görgei meggyőződését, s 106 Steier: Beniczky 173. 107 Dénes Iván Zoltán: A realitás illúziója. Bp. 1976. 151. 108 Szekfü Gyula: Negyvennyolcas történetünk mai állása. Napkelet 1924. 253. 109 Steier: Görgey és Kossuth. Bp. é. n. 62. 1.0 Uo. 76. 1.1 Uo. 198. A december 10-i kiáltványt közli: Pap i. m. II. köt. 264—5. és Gelich i. m. II. köt. 20—22. Nyomtatott példánya: OL H. 148. Nyomtatványok 1. cs. 112 Steier: Görgey és Kossuth 234.
