Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 865 testvérének teljes rehabilitációjára törekedett.5 3 E túlhajtott testvéri szeretet időnként meddő vitákba kergette, félmondatokról, eldugott hírlapi cikkekről írt több oldalas cáfolatokat; emellett a tények és források hiányát gyakran ő is — nem mindenben helytálló — logikai levezetésekkel kísérelte meg pótolni. Munkája használatával kapcsolatban óvatosságra int még az azt átitató politikum is. Görgei vélt vagy valós politikai álláspontját a kiegyezéssel igazoltnak látván, a szabadságharc történetét 1867 aspektusából szemléli; s ezért ír le olyanokat, hogy Kossuthot 1867-ben elítélte a történelem.54 Munkájának első kötetében négy fejezeten át foglalkozik a váci nyilatkozat megszületésével, hatásával s elemzésével. Az addig megjelent munkák közül az övé ír legrészletesebben a tisztikar válságáról, s a nyilatkozat kiadásának konkrét előzményeiről; e tekintetben forrásértékkel is bír. A továbbiakban megállapítja, hogy a nyilatkozat kibocsátása gyakorlatilag megszüntette a bomlási folyamatot: „Az orvosság hatott; nyomban reá megszűnt a baj." Véleménye szerint a manifesztum kiadása tette lehetővé a szabadságharc további folytatását, a tavaszi hadjárat eredményeit. A nyilatkozat értékelésével kapcsolatban két kérdést vet fel: „1., Törvénytelen vagy erkölcstelen, vagy hazafiatlan volt-e az alkalmazott és sikeres gyógyszer? 2., Nem volt-e a szükségen túl nagy és erős az adag? és nem szült-e szükségképen új és nagyobb kórállapotot a megszüntetett helyébe?"55 A kérdésekre válaszolva hosszan elemzi a nyilatkozat pontjait. A republikánus izgatásokra vonatkozó 2., pont szükségességét a Marczius Tizenötödike és a baloldal akcióival indokolja; a Mészárosra vonatkozó 3., pontét azzal, hogy a hadügyminiszter volt a „formális törvényességnek legelső garantiája,"5 6 s ezért kellett őt, a tisztikar megnyugtatása végett, „czopfjánál fogva" előhúzni. A félreértéseket szerinte az okozta, hogy Kossuth „pronunciamentot" látott a kiáltványban; pedig az „nem a törvénytől eltérő államrendet, hanem a fennálló alkotmányhoz hü ragaszkodást proclamálta". Görgei és a nyilatkozat viszonyát taglalva kijelenti, „a váci kiáltványra főleg a kényszerítő körülmények és események adták ugyan meg a kezdeményező lökést: de benne egyszersmind Arthur bátyám egyéni meggyőződésének s öntudatos akaratának is meg volt a maga része".57 Görgei „mint Kossuthnak, a vezető szellemnek, alkotmányos lelkiismerete" kívánt megszólalni, a törvényességet akarta emlékezetébe idézni.5 8 Görgey István egy teljes fejezetet szentel annak a kérdésnek, hogy mi lett volna ha Kossuth „helyesen" fogja fel és kihirdeti a nyilatkozatot, s felteszi e kérdést Klapkával kapcsolatban is. Sőt, e fejezeten belül még azt is felveti, mi 53 Görgey István munkájára: Kosáry i. m. 246—51.; Katona Tamás bevezetője Görgey István: 1848 júniusától novemberéig c. kötetéhez; Bp. 1980. 9—10. és Szára: György: A nagyszerű halál. In: uő.: Történelem jelenidőben Bp. 1984. 153. ill. 166. 54 Görgey István i. m. I. 138. 55 Uo. 129. 56 Uo. 134. 51 Uo. 135. 58 Uo. 135—6.
