Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
864 HERMANN ROBERT fennállott.4 7 Kiemeli még a kormány megfoghatatlan gyorsaságú távozásáról és a békeküldöttségről szóló passzust, azzal a megjegyzéssel, hogy a., a kormány lépései teljességgel praktikusnak tekinthetők, b., „hol főhadvezér valamennyi hadsereg fölött nem létezik, egy hadtest parancsnok sem követelheti, hogy a törvényhozó testület és a kormány az ő beleegyezésétől tegye függővé határozatait".4 8 Ezt követően a Mészárosra vonatkozó 3., pontot elemezve megjegyzi, hogy „Mészárosnak a feldunai hadsereg előtt törvényes czégérül kellett volna szolgálnia". Véleménye szerint Görgei „a kormányt a soha viszont nem látás benyomása alatt hagyta el", és a váci nyilatkozat célja csak az volt, hogy „netalán bekövetkező balesetnél hadteste sorsán javítson".49 Ezután röviden ismerteti Windisch-Grätz január 28-i rózsahegyi követküldését, majd összegzésként megállapítja: a nyilatkozat kibocsátását az ország abnormis helyzete magyarázza. „Mert hogy egy hadtest saját szakállára űzzön politikát, hogy a kormány cselekvéseit nyilvános kíméletlen bírálat alá vonja és annak az engedelmességet felmondja, mégpedig mindezt abban a pillanatban, midőn a győzelmes ellenség üldözi, csakis forradalmi időben gondolható."50 Munkája további részében Gelich még egyszer foglalkozik a proklamációval, s kételyét fejezi ki, „szükséges volt-e a Görgei hadtestében szolgáló egykori cs. kir. katonatiszteknek szigorú royalistikus álláspontuk feltevése mellett panaszokat hozni fel a kormány ellen, gyávasággal vádolni, a hadsereg bizalmára és tiszteletére méltatlannak jelenteni ki és az engedelmességet fölmondani neki?"51 Görgey István munkájának megjelenése mindenképp mérföldkőnek tekinthető nemcsak a Görgei-kérdés, hanem a szabadságharc egészének történeti irodalmában. Görgey István nagy szorgalommal gyűjtötte a szabadságharcra vonatkozó okmányokat, s háromkötetes müvében ezek feldolgozását kísérelte meg. Pap Dénes Okmánytárának és Steier Lajos munkáinak megjelenése között ez a mű közölte a legtöbb, mindaddig ismeretlen forrást a szabadságharc történetéről. Igaz viszont, hogy a német nyelvű iratok közlésénél Görgey István nem mindig ragaszkodott azok pontos fordításához, de ez nem jelentette meghamisításukat, inkább csak a hangsúlyok eltolását.52 Munkájának mindazonáltal volt egy nagy szervi hibája: ha bátyjának ellenfelei mindenért a tábornokot akarták felelőssé tenni, akkor Görgey István 41 Gelich i. m. II. 177—8. Véleményem szerint e kérdés még további kutatást igényel. Egyrészt igaz, hogy a főváros előtt vívandó ütközet nem sok jóval kecsegtetett, a kormányzat utasításainak végrehajtása esetén még kevesebbel; másrészt több tény tanúskodik amellett, hogy Görgei valóban ütközetet szándékozott vívni a főváros előtt. Görgei pl. azért akarta január 2-án felkeresni Kossuthot, hogy a teljesíthetetlen parancsot módosíttassa vele, s nem azért, hogy az ütközetről lebeszélje. Görgey A. i. m. I. 14. fej. Ld. még: Zámbelly Lajos i. m. 354—55. 48 Gelich i. m. II. 178. 40 Uo. 180. 50 Uo. 181. 51 Uo. 456. 52 Borús i. m. 301. ill. 373.
