Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
862 HERMANN ROBERT amely 1884-ben, az első rehabilitációs mozgalom idején érte el csúcspontját. Azonban mindkét vita gyökerei egy előzményre nyúlnak vissza: Kossuth „Irataim az emigrációból" c. müvének megjelenésére. A legélénkebb visszhangot kiváltó II. kötet ellen a támadás két vonalon indult meg: az egyik csoport Kossuth közjogi-politikai álláspontját és emigrációs működését próbálta meg kikezdeni,3 8 a másik a szabadságharcról írottak tényszerűségét kívánta megcáfolni.3 9 A békepárt körüli vita másik előzményének a Beksics Gusztáv által 1883-ban közreadott 1849-es Kemény Zsigmond-emlékirat megjelenése tekinthető. A kötetre Irányi Dániel reflektált. Ezt követően jelent meg Hunfalvy Pál rövid visszapillantása, Kovács Lajos könyve s „Történelmi tanulmányok" c. sorozata. A baloldaliak közül Madarász József jelentette meg emlékiratait. A következő évben Kazinczy Gábor 1850-es haditörvényszéki védirata látott napvilágot, 1888-ban pedig Hunfalvy Pál tett közzé tekintélyes, bár némileg célzatosan összeválogatott részleteket 1849-es naplójából, Görgey István könyveinek ürügyén.40 Az újabb Görgei-vita első megnyilatkozásának Görgei két, a Budapesti Szemle ben megjelent írása tekinthető, amelyekben az agg tábornok Kossuth „Iratainak" néhány állítására reflektált. Ezekre az írásokra válaszolt, meglehetősen alacsony színvonalon Komárom egykori tüzérparancsnoka, az összeférhetetlenségéről híres Krivácsy József. Krivácsy megismételte a szokásos vádakat, Görgei „fekete lelkéről" beszélt,4 1 s valószínűleg azt kívánta bebizonyítani, hogy a szabadságharc egyetlen hivatott katonai vezetője ő, Krivácsy lett volna. A váci nyilatkozatról szólva a 2., az „idő előtti köztársasági izgatásokról " szóló pontot pécézi ki, azzal, hogy akkortájt az egész magyar hadsereg minden iratában V. Ferdinánd neve volt látható, s hogy „senkinek az egész hadseregben nem jutottak eszébe a republikánus üzelmek". Ha Görgei néhány képviselőre célzott, miért kellett ezt az egész hadsereg előtt felemlítenie? A Klapka által is említett, a tisztikarban mutatkozó ingadozási tünetekről a következőket írja, tökéletesen megkerülve a is Csabai Tibor: Kossuth Lajos és az irodalom. Bp. 1961. 253—61. A vita: Névtelen (Arany László): Kossuth és a pragmatica sanctio. Bp. Sz. 1881. XXV. köt.; Gyulai Pál: Még egyszer Kossuth és a pragmatica sanctio. uo. XXVI. köt.; Arany László: A magyar emigráció mozgalmai. In: Arany László munkái. Bp. 1904. Salamon Fereenc: A közös ügyek és a forradalom. Bp. Sz. 1881. XXVI—XXVII. köt. 39 Görgei Arthur: Kossuth és Görgei. Bp. Sz. XXV. köt. 321—47. uő: Még egyszer Kossuth és Görgei. uo. XXVI. köt. 161—203. 40 Beksics Gusztáv: Kemény Zsigmond. A forradalom és a kiegyezés. Bp. 1883.; Irányi Dániel: Megjegyzések B. Kemény Zsigmond emlékirataira. Bp. 1883.; Hunfalvy Pál: Rövid visszapillantás a forradalomra. Bp. Sz. 1883. XXXIV. köt.; Kovács Lajos: A békepárt a magyar forradalomban. Bp. 1883.; uő.: Történelmi tanulmányok IV—VII. Bp. Sz. 1883. XXXV—XXXVI. köt.; Madarász József: Emlékirataim. Bp. 1883 .; Irányi Dániel: Megjegyzések Madarász József emlékirataira. Bp. 1884.; Kazinczy Gábor: Szerepem a forradalomban. Hazánk 1884.; Hunfalvy Pál: Id. Görgey István munkája. Bp. Sz. 1888. LIV—LV. köt. Hunfalvy naplójának eredetije a poprádi Tatranské Museumban található. Mikrofilm másolata: OL Filmtár. X. 1446. C. 146. 3. cím, 4/a. tétel. Ld. Hunfalvy Pál: Napló 1848—1849. (S.a.r. Urbán Aladár) Bp. 1986. Magyar Ritkaságok sorozat. 41 Krivácsy József: Görgey és Klapka vagy az 1848/9-ki önvédelmi harcz. Bp. 1881. 5.
