Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849
GÖRGEI VÁCI MANIFESZTUMÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA 859 pillanatban az alkotmányos monarchiáról V. Ferdinánd alatt. Nem tudta, hogy Mészárost is letette V. Ferdinánd király október elején?" Hozzáteszi, hogy Görgei e lépés indokolásánál nem mondja ki a teljes igazságot. Mert igaz ugyan, hogy össze akarta tartani hadtestét, s amennyire lehetett, a régi tiszteket is; ám „helyes volt-e ezért az egész e pillanatban Magyarországon uralkodó hatalomnak odadobni a kesztyűt, növelni a véleménykülönbség viszályát a népben, hol az már megvolt, föltámasztani, hol még nem volt meg?" Rüstow szerint, ha Görgei „éppen az ellenkezőt proklamálja, s aztán igyekszik a tisztek hangulatát ez irányba téríteni, a megnyugtatást akkor is éppúgy elérte volna". Hozzáteszi még, hogy Görgei hadteste ezután „lassú ellenségeskedés tűzhelyévé vált a tényleges kormány ellen", s hogy a kormány ellenfelei Windisch-Grätz főhadiszállásán sem érezhették volna jobban magukat, mint Görgeién.25 Közhelyként hangzik, de a kiegyezés éve nemcsak a politikai történeten, de a történetíráson belül is mérföldkövet jelentett, s különösen érvényes ez a 48—49-es historiográfiára. Megindulhatott, ha kissé feszélyezve is, a még mindig közelmúltnak tekinthető események feldolgozása. Hazatérhettek a nagy idők nagy egyéniségei, így Perczel, Klapka, Vetter; de hazajöhetett végre Görgei is. Lassan szerveződő hívei igazolva láthatták a tábornok tevékenységét, hiszen a létrejött kiegyezés egyik előzményének az ő megegyezési törekvéseit tekintették. A kibontakozó rehabilitációs mozgalmon és a néhány évenként periodikusan fellángoló Görgei-vitákon belül fontos szerep jutott a váci nyilatkozatnak is, melyre mindenki mint Görgei politikai elveinek összefoglalására tekintett. Az első jelentős vita két volt honvédezredes és hadtestparancsnok között zajlott le, akik egyike sem szolgált három hónapnál tovább Görgei vezénylete alatt. Egyikük, a vita tulajdonképpeni megindítója, Asserman (Vendrei) Ferenc, Damjanich volt segédtisztje, a komáromi vár volt parancsnoka; a másik Asbóth Lajos, akit már ismerünk. Asserman első könyvecskéjében pontról pontra veszi a Görgei elleni vádakat. A váci nyilatkozatról szólva kijelenti, hogy ebben Görgei „egyfelől a polyarchikus hadvezénylet eredményeit taglalgatta, másfelől politikai hitvallását manifestálta," s hogy e tényt az akkori politikai helyzet szemszögéből kell megítélni. Véleménye szerint „meglehet, hogy ama kiáltvány dialecticaja nem tetszett, s nem volt a honvédelmi bizottmány felfogásához mérve, correct," de Görgei e proklamációval összetartotta seregét, megnyerte azt az ügynek, „s a kiáltvány szövege, végeredményében, az ügy érdekeinek sem ártott". A nyilatkozat nevezetes 4. pontján alapuló vádakról, Görgei esetleges egyezkedési szándékairól pedig azt tartja, hogy ha a tábornok „csakugyan egyezkedni akart, ezen czéljában már ekkor senki sem gátolhatta; ha még se tette, világos, hogy nem is akart".26 Asserman röpirata óriási felzúdulást keltett, hiszen egyidőben jelent meg Görgei „Gazdátlan levelek" című védiratával, s Asbóth Lajos érezte magát hivatottnak 25 Rüstow i. m. I. köt. 163—4. 26 Asserman Ferencz: Egy nyílt szó Görgei Arthur honvédtábornok ügyében. Pest. 1867. 14—15.
