Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Varga János: Amnesztia januárban (Táncsics és az 1861. évi közbocsánat) 767
770 VARGA JÁNOS főállamügyészség útján jelentést is tett erről a minisztériumhoz; kérdés tehát, hogy az egyes speciális esetekre vonatkozó megkegyelmezési javaslatok nem váltak-e a fentiek folytán feleslegesekké. Az október 29-én kelt levélre a táborszernagy már másnap, ám röviden válaszolt: az ő felhívása nem zavarja a minisztérium rendelkezéseit; azt pedig, hogy Umlauffék tesznek-e javaslatot egyedi amnesztiára, egyszerűen mérlegelésükre bízza. A Fótörvényszék Benedek válaszától nem lett okosabb. Annál kevésbé, mert a táborszernagy e válaszlevéllel együtt, ám minden megjegyzés nélkül, az ügyre vonatkozó iratok kíséretében egy kegyelmi kérvényt is továbbított Umlauffékhoz. Történt ugyanis, hogy október 18-án, azaz a Diploma kiadása előtt két nappal, egy Gregor Ferdinánd nevü zsandár Zsembery György kiskőrösi haszonbérlő József nevű fiánál, aki obsitos katona volt, teljesen véletlenül egy „Magyarok, románok, horvátok és szerbek!" megszólítású, lázító kiáltvány kéziratos másolatára bukkant, amelynek eredetijét 1860-ban Lipcsében „A magyarországi honvédelmi bizottmány nevében" nyomtatták ki. A proklamáció Magyarország megnevezett népeit szólította fegyverbe „a haldokló osztrák zsarnok", továbbá azon Habsburgok ellen, „kiket Isten átkul adott nyakunkra", és végül személyesen a császár ellen, aki most, mikor az európai események folytán vész fenyegeti, önmentése érdekében a népek becsapása céljából „engedményekkel lép elő, visszaállítja a megyék autonómiáját", és „népatyává avatja fel magát". A felhívás szerzői ellenségnek nyilvánítottak mindenkit, „ki a zsarnokot pártolja, érdekét szóval vagy tettel védelmezi, ki adót fizet, vagy ki az adóért elkobzott vagyont megvásárolni és ki a hazafiak személy és vagyonbiztonságát megtámadni merészli"; lelkére kötötték minden városnak és helységnek, hogy „szervezze magát, s válasszon kebeléből egy három tagból álló bizottmányt, mely a felkelést s a belügyeket elintézze", biztosítva őket arról, hogy a felkelés kezdőnapját, amikor mindenütt egyszerre és egyidejűleg kell támadásba átmenni, hamarosan tudatják velük. íráspróba alapján az is kiderült, hogy a másolat Oroszi János kiskőrösi evangélikus iskolai tanító kezétől származik. Ezek után Zsemberyt és Oroszit letartóztatták, és október 27-én a Budai Országos Törvényszék elé állították, hogy az felségárulás címén eljárást indítson ellenük. Egyidejűleg viszont mind Zsemberynek György nevű, mind Oroszi Jánosnak hasonnevű apja fiaik érdekében a helyi elöljáróság pártoló, a két perbe fogottnak erkölcsi és politikai feddhetetlenségét bizonygatni próbáló igazolásával ellátott kegyelmi kérvényt terjesztettek elő Benedekhez, aki a vonatkozó iratokat — mellőzve kommentálásukat — a Pesti Országos Főtörvényszékhez tette át. UmlaufTés Bovánkovics végül is arra az elhatározásra jutottak, hogy Benedek leiratának ugyancsak eleget tesznek. Az Igazságügyminisztériumhoz november 2-án intézett közös levelükben tájékoztatást adtak a táborszernaggyal történt levélváltásukról, ezúttal is rámutattak a miniszteri rendeleteknek a főkormányzó felhívásától eltérő szellemére, ugyanakkor Zsemberyéket a legfelsőbb kegyelemre ajánlották. Nem tagadták ugyan, hogy már az eddigi nyomozás vitathatatlanul feltárta a szóban forgó
