Századok – 1987

FOLYÓIRATSZEMLE - Gorszkij; A. A.: A feudalizmus kifejlődése Oroszországban: a folyamat alapvető tartalma 751

FOLYÓIRATSZEMLE A. A. GÓRSZ KI J A FEUDALIZMUS KIFEJLŐDÉSE OROSZORSZÁGBAN: A FOLYAMAT ALAPVETŐ TARTALMA Az 1920-as évek végén, a kapitalizmus előtti társadalmi formációkról (pl. az ázsiai termelési mód kérdése stb.) folytatott elméletileg igényes polémiák után a kialakuló szovjet marxista történetírás az 1930-as években munkálta ki első koncepcióját a feudalizmus geneziséről. B. D. Grekov munkássága reprezentálta azt a felfogást, miszerint Oroszországban a votcsina birtok, a földközösségek függő helyzetűvé válása, a munkajáradék, mint uralkodó szolgáltatási, adózási forma mutatta a korafeudális viszonyok kialakulását, a 9. századtól. A szovjet medievisták első nagy nemzedéke (A. I. Danyilov, Z. V. Udalcova, Sz. D. Szkazkin, V. V. Mavrogyin, Ju. V. Bromlej stb.) aztán ebben a felfogásban dolgozta fel az európai feudalizmus történetét. Az 1940-50-es évek fordulóján egy új értelmezés került előtérbe a középkorral foglalkozó tanulmányokban. Eszerint, azokban a társadalmakban, ahol nem vált uralkodóvá az antik rabszolgatartás és a bomló ősközösségi viszonyokból fejlődött ki a feudalizmus, ott az állam (fejedelem) a fő tulajdonos és adóztató, kizsákmányoló, s csak a fejlődés későbbi fázisában alakul ki a feudális földbirtokos osztály. A felfogás képviselői (pl. M. N. Tyihomirov, L. V. Cserepnyin és mások) Oroszországot ebbe a típusba sorolták. Szerintük Grekov nem argumentálta meggyőzően, hogy már a 9. században uralkodó forma lett volna a votcsina. A feudális állami földtulajdon fogalmáról számos interpretáció jelent meg. A fejedelem által reprezentált uralkodó osztály tulajdona ez, vagy a legfelső hatalmat megtestesítő fejedelemé, esetleg tekinthető állami tulajdonnak, vagy valamilyen korporativ intézmény tulajdonáról van szó, például a fejedelem fegyveres kíséretéé, a druzsináé? Az értelmezés ezúttal sem maradt orosz keretekben, európai analógiákat kutattak a felfogás képviselői. Az elmúlt két évtized során a fentiektől eltérő értelmezési variánsok is napvilágot láttak. V. I. Goremikin szerint pl. rabszolgatartó jellegű volt a korai orosz állam (Kijev), amelyet a 11-12. századi népmozgalmak ingattak meg, s VI. Monomah reformjai bontakoztatták ki a feudális társadalmi viszonyokat. I. Ju. Frojanov leningrádi történész szerint Kijevi Oroszország bomló ősközösségi társadalom volt, amelyben kialakult a katonai demokrácia. Csak a 12-13. századtól lehet szerinte feudalizmusról beszélni, mert ekkor vált uralkodóvá a votcsina birtok. (Szerzőnk úgy véli, hogy all. századtól.) Napjaink szovjet történetírásában az a felfogás az uralkodó, amely szerint az állami jellegű földtulajdon, az állami adóztatás elterjedése jelentette a feudalizmus kezdetét. Viták arról folynak, hogy a magánföldesúri birtok kialakulása megelőzte, paralell haladt vele, vagy követte ezt a folyamatot? Szerzőnk imponálóan gazdag irodalmi hivatkozás alapján úgy véli, hogy a fejedelmi (állami) feudális tulajdon a 9-10. században, a földesúri feudális földtulajdon (votcsina) később, all. század derekától vált uralkodóvá. Ez utóbbi kialakulása fejedelmi adományozás, vásárlás és egyházi szervezeteknek (kolostorok) történt felajánlás formájában ment végbe. A kérdés mai kutatói elutasítják az 1917 előtt uralkodó, a polgári szerzőkre jellemző álláspontot, hogy tudniülik külső hatás, rátelepülés eredményezte a keleti szlávoknál a feudalizmus kialakulását. Többségük a fejedelmi tulajdont, a fejedelmi kíséretet tekinti a feudális viszonyok első kezdeményének. Ugyanakkor viszont nem fordítanak kellő figyelmet a folyamat immanens vonulatára, a termelőerők belső fejlődésére, a társadalom szükségszerű differenciálódására. Holott a keleti szlávoknál a 6-8. században mentek végbe a jelzett belső változások, ekkor váltották fel a vérségi közösségeket a területi elv alapján szerveződő közösségek, s alakultak ki törzsszövetségek. Ezzel paralell a nemzetségi, születési előkelő réteg háttérbe szorult, s a katonai kíséret, a druzsina szerepe nőtt meg, amely mint „intézmény" - de tagjai is - független volt az eredeti