Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Pálmány Béla: Végvárak Nógrád megyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663-1703) (Ism.: Fenyvesi László) 744
744 TÖRTÉNETI IRODALOM résznél természetszerűleg változnak az arányok. A 68 iratból 39, tehát a dokumentumok több mint a fele most eló'ször kiadott, valamennyi a Csongrád megyei Levéltár iratanyagából. Ennél a résznél viszont hiányérzetünk van amiatt, hogy az Országos Levéltár anyagából nem találunk három-négy jellemző okmányt. - A harmadik szerkezeti egység jegyzeteiben az első két résztől eltérően megjelenik az idegen és a mai olvasó számára ismeretlen szavak, fogalmak magyarázata. Az egyenlőségjel használatát itt nem helyeselhetjük, hiszen egyetlenegy idegen szó sem egyenlő, csak megközelítőleg hasonló magyar változatához. Ettől eltekintve is, mivel a kötet első két részében a jegyzetekből ez a magyarázat hiányzik, helyette a szövegben szögletes zárójelben történik meg, a teljes egység érdekében talán szerencsésebb lett volna a harmadik részben is ehhez a megoldáshoz folyamodni. Még jobb lett volna - véleményünk szerint - az egész kötetben előforduló idegen szavak, ismeretlen kifejezések, mértékek stb. magyarázatát a kötet végén egy mellékletben adni. Ez helytakarékoskodás szempontjából is praktikus lett volna, mert el lehetett volna kerülni az ismétléseket (pl. a 182. és 191. irat jegyzeteiben is megtalálható a pozsonyi mérő térfogatmérték magyarázata, de a 127. jegyzetben egy másik szerzőtől korábbi időszakra vonatkoztatva és ezért egy kicsit másképp, de szintén a pozsonyi mérő magyarázata). Egy apró észrevétel még: miért éppen a 47. számú, V. László Hunyadi Jánosnak adott adománylevelénél kerít a szerző sort irattani - egyébként roppant értékes és fontos - ismeretek közlésére és általában az oklevelek szerkezeti és formai jegyeinek ismertetésére? Ezt a sorrendben első teljes szövegű oklevél jegyzetében lett volna célszerű megtenni, a kötet jelenlegi szerkezete szerint. A már hiányolt magyarázatok jegyzéke azonban arra is jó lett volna, hogy éppen az ilyen jellegű ismeretek közlésére is ott kerüljön sor, s ezáltal az általános érvényű ismertetés nem lett volna egy jegyzetben elrejtve. A kötet tartalmához méltóak, a szöveget jól egészítik ki a szép és tartalmas képek és térképek. A tartalom és a forma egységét jelzi a könyv szép formátuma, amelynek köszönhetően az olvasó eleve szívesen veszi kézbe a könyvet. Egészében véve a Csongrád megyei történelmi olvasókönyvsorozat első kötete a megye történetének a források tükrében való módszeres és tudományos igényű ismertetését adta. A források olvasása önmagában élvezetes olvasmány, a kiegészítő kellékekkel együtt pedig mindenki számára nyújt új és korszerű ismereteket. Müller Veronika PÁLMÁNY BÊLA VÉGVÁRAK NÓGRÁD MEGYÉBEN A TÖRÖK KIŰZÉSE ÉS AZ ÚJRATELEPÍTÉS KORSZAKÁBAN (1663-1703) Salgótarján, 1986.1201. 16 ill. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. XII. Történelem. Szerk.: Bagyinszky Istvánné közreműködésével Szvircsek Ferenc. Kiadja: a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. Felelős kiadó: dr. Praznovszky Mihály Nógrád megye köztudottan egyike hazánk ama régióinak, ahol igen intenzív és alapos helytörténeti kutatások folynak, melyek az elmúlt évtizedekben különösen megélénkültek. Itt az országos, köztörténeti feltárásokhoz számos viszonylatban érdemlegesen csatlakozó tudományos kutatómunka egyik fő bázisa a megyei múzeumigazgatóság, melynek legutóbbi kiadványa a terület várainak történetét tárgyalja a török kiűzése és az újratelepítés időszakában (1663-1703). A monografikus feldolgozás a Nógrád megyei múzeumok immáron 12. évkönyveként látott napvilágot. Szerzője a megye - s főleg Szécsény - feudális kori történetének jeles kutatója, dr. Pálmány Béla, aki az elmúlt másfél évtized folyamán tucatnyi értékes tanulmánnyal gazdagította egykori szűkebb pátriája helytörténeti szakirodalmát (a szécsényi Forgách-uradalom 1767-től a szabadságharcig; Szécsény környékének kereskedelme 1728-tól 1848-ig; a mezőváros úrbéri viszonyai
