Századok – 1987

TÖRTÉNETI IRODALOM - Smahel; F.: La révolution hussite; une anomalie historique (Ism.: Fügedi Erik) 737

737 TÖRTÉNETI IRODALOM F. SMAHEL LA RÉVOLUTION HUSSITE, UNE ANOMALIE HISTORIOUE (Collège de France, Essais et conférences) Paris: PUF 1985. 131 1. A HUSZITA FORRADALOM; EGY TÖRTÉNELMI ANOMÁLIA Hus János működését és a huszita forradalom kutatását a cseh medievisták több mint száz éve legfőbb feladatuknak tekintik. Teljesen érthető, ha a nemzetté válás folyamatában játszott szerepére gondolunk, és az sem meglepő, hogy a történészek sokszor saját koruk legfontosabb kérdéseinek első megnyilvánulását látták benne. Akár a cseh-német ellentét, akár a vallásháborút vagy az ideológiai kérdéseket tartották a legfontosabbaknak, szinte minden esetben a priori elképzeléseiket igyekeztek bizonyítani. A huszitizmus nem vesztette el előkelő szerepét a második világháború utáni marxista történetírásban sem, a kutatások elsősorban az osztályharcra koncentrálódtak. Hamarosan kialakult az általánosan elfogadott nézet, hogy a „feudalizmus válsága" során a városi és falusi szegénység helyzete olyan rohamosan rosszabbodott, hogy az szükségszerűen a forradalom kitöréséhez vezetett. Smahel fiatalon csatlakozott a huszitizmus kutatóihoz, Prágai Jeromos életpályájáról és működéséről irt könyve 1966-ban jelent meg (Jeronym Praískp, Prahaj. A szépen indult karrier azonban 1968 nyarán megszakadt. §mahel távolra sodródott a történeti kutatástól, és öt éven át egészen más területen kereste meg kenyerét. Az 1970-es évek végén aztán aTabor-ban működő múzeum (Muzeum husitského revoluíniho hnuti) munkatársaként folytathatta megszakított munkáját. Óriási energiával vetette bele magát a kutatásba, 1979 után kereken egy tucat tanulmányt írt, egy sor közülük még sajtó alatt van. A tanulmányok témája igen változatos, Tábor városának 1432-52 közötti történetétől kezdve a legendás Ziíka életkoráig, de valamennyi megmaradt a huszitizmus témakörében. Ennek a kornak vezető tudósaként irta meg az új cseh történetben , A cseh tartományok a huszitizmus idején" címmel standardnek tekinthető összefoglalását. Munkásságának még egy fontos vonását emelném ki. Minden jel szerint Smahelnek sikerült maga körül kialakítania a kutatók egy kis körét, amelynek tagjai szívesen dolgoznak fel olyan részletkérdéseket, amelyek addig tisztázatlanok voltak vagy ellenőrzésre szorulnak. 1983-ban Smahel munkássága nemzetközi téren is meghozta gyümölcseit. A Collége de France megtisztelő meghívása a huszitizmus legjobb szakértőjének szólt, s ez a kötet 1983 tavaszán Párizsban tartott előadásait tartalmazza. A négy előadás tulajdonképpen a huszita forradalmat bemutató munka négy fejezete. Célja annak tisztázása, hogy „milyen kölcsönhatás állt fenn a hosszú távú gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok között egyrészről és a forradalmi események között másrészről" (16.1.). Bemutatja az ancien régime válságát, a cseh társadalmat, a huszita elképzeléseket, a forradalom következtében előállt kétféle hitet és kétféle nemzetet. A könyvet a „forradalom a forradalom előtt" c. fejezet és az eredmények összefoglalása záija le. Az Annales-iskola szempontjai közül Smahelre, úgy látszik, a longue durée hatott a legnagyobb mértékben, ettől remélte az általános társadalmi és gazdasági fejlődés lassúbb, de natasukban tartósabb változásainak szétválasztását a forradalom váratlan eseményeitől. Egyébként változatlanul marxista szempontok vezetik. Meg kell jegyeznem, hogy Smahel álláspontja távol áll attól a napi politikához kötött vulgármarxista irányzattól, amely az 1950-es évek elejét még annyira jellemezte. Nincs nyoma semmiféle a priori elfogultságnak sem. Forrásokra és részletfeldolgozásokra (nem utolsósorban ámaheléira) alapozott, szolid összefoglalásról vagy talán még inkább a legfontosabb kérdések felrajzolásáról van szó. Csak a kissé különös és biztosan ellenkezést kihívó címben látszik meg az 1983. „párizsi tavasz" hatása. Hosszú távú gazdasági és társadalmi változások bemutatása elképzelhetetlen a felismert tényezők kvantifikálása nélkül, s a kötetben valóban találhatók szép számmal statisztikai táblák és grafikonok. A statisztikai módszer alkalmazása persze még a IV. Károly uralma óta magas kulturális szinten álló Csehország esetében sem könnyű feladat. A megszokott bajok - az egész országra kiterjedő számok vagy fontos tények hiánya, a különböző feldolgozások összehasonlíthatatlansága - jelentkeznek itt is. Smahel ennek ellenére mesterien használta fel azt, ami rendelkezésre állt. A legsikeresebb