Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - "Bizánc és Közép-Európa népei a 7-13. században" (Szentpéteri József) 722
722 BESZÁMOLÓ ..BIZÁNC ÉS KÖZÉP-EURÓPA NÉPEI A 7-12. SZAZADBAN" Beszámoló a Magyar-Szovjet Történész Vegyesbizottság 1986 decemberében rendezett leningrádi tudományos ülésszakáról A Magyar-Szovjet Történész Vegyesbizottság 1986. december 15—20. között Moszkvában és Leningrádban tartotta legutóbbi ülését. A megbeszélés során a vegyesbizottság Székely György és Z. B. Udal'cova elnökletével határozott az 1987-1990 közötti időszak munkatervi feladatairól,* majd „Bizánc és Közép-Európa népei a 7—12. században" címmel 1986. december 18-án vitaülést rendezett a SzUTA Orientalisztikai Intézetének leningrádi részlegében. A megjelenteket Ju. A. Petroszjan, az intézet igazgatója üdvözölte. Az ülésszakon magyar részről Székely György akadémikus vezetésével nyolctagú küldöttség — Mucsi Ferenc, a vegyesbizottság alelnöke, Bartha Antal, Erdélyi István, Gedai István Olajos Teréz, Rottler Ferenc és Szentpéteri József — vett részt. A nap folyamán hét magyar és két szovjet kutató előadása hangzott el. Delegációnk tagjai kutatási területüknek megfelelően elsősorban a 10—11. századi magyar—bizánci történeti kapcsolatokkal, ezek historiográfiai megvilágitásával foglalkoztak, de művészettörténeti, régészeti és numizmatikai problémákról, ill. az írott kútfők kiaknázatlan adatainak lehetséges értelmezéséről is hangzottak el beszámolók. Székely György előadásában (A feudális magyar állam jelvényeinek bizánci vonatkozásai és ideológiai hátterük) széles történeti keretek közé ágyazva foglalta össze a koraközépkori magyar—bizánci viszony főbb eseményeit — Bíborbanszületett Konstantin „A birodalom kormányzása" c. munkájának megírásától III. Béla uralkodásáig, különös figyelemmel koronozási jelvényeink bizánci elemeire. Bemutatta Bizánc azon törekvését, hogy görögkeleti hitre térítse a letelepedett magyar népet, mellyel ha időlegesen is, de jelentős sikereket ért el a Német-Római birodalom és a pápaság érdekeivel szemben. Bulcsú, majd a gyula konstantinápolyi megkeresztelkedését hamarosan követte Hierotheosz térítése, a 11 — 12. század során pedig számos templom épült görög szentek (mindenek előtt Szt. Demeter és Szt. György) tiszteletére Magyarországon. A keleti és nyugati szálakból összefonódó keresztény művészet bizánci elemei templomépítészetünkben is megmutatkoznak. Részletesen taglalta a bizánci császárral való szövetség érdekében létesített dinasztikus kapcsolatokat. Ennek a külpolitikai irányvonalnak a jegyében alapíttatott a veszprémvölgyi görög apácakolostor is, itt készült eredetileg miseruhaként a koronázási jelvények egyetlen biztosan Szt. István korához tartozó darabja, a palást. A Nyitrapalánkán talált, s feltehetőleg I. Andrásnak, vagy feleségének küldött Monomachosz-korona nyitott formájával jól tükrözi a világi hierarchiáról vallott bizánci elképzeléseket. Ez a kulcskérdése a hagyományosan Szent István személyéhez kötődő, de későbbről származó Szent Koronával kapcsolatos vitáknak is, hogy ki iránt való hűséget, hűbéri viszonyt mutat? Elfogadva Györffy György véleményét, aki szerint az alsó részt alkotó abroncs koronát VII. Dukasz Mihály bizánci császár küldte I. Gézának, az előadó hangsúlyozta, hogy az állam törvényes koronájává *A tervbe vett konferenciák helyszínének megjelölésével utalunk a munkaterv néhány fontosabb pontjára: Magyarország és a Szovjetunió együttműködése az 1944-1960-as években -Budapest, 1988; Kerekasztal-konferencia a versailles-i békerendszerről — Moszkva, 1988; Európa történeti-földrajzi régiói - Budapest, 1990.
