Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Ránki György: A hadigazdaság kérdései a második világháborúban 49
70 RÁNKI GYÖRGY számításokat, melyek a reálbérek értékét a háború előtti 40—50%-ra teszik. Ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói iparágak termelési mutatója 1941-ben a háború előtti 77%-a, 1942-ben 41 %-a, 1943-ban 45%-a, 1944-ben 54%-a,és 1945-ben 59%-a volt, valamint, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége, mint erre már utaltunk, 1942-ben és 1943-ban a háború előtti szint 38%-a volt, 1944-ben 54%-a, akkor teljesen reális, hogy a fogyasztói szint kb. a háború előtti felére süllyedt. A textilipari termékek gyártása 1/3-ára csökkent a háború éveiben, és még 1944—45-ben sem haladta meg a háború előtti 50%-ot.6 0 Ha korrigáljuk is a fenti számítást, figyelembe véve azokat a pénzben közvetlenül nem kifejezett juttatásokat, melyeket a szovjet munkások élveztek — melynek mennyisége és értéke egyébként szintén csökkent —, akkor is a reálbérek értéke mélyen a háború előtti szintre süllyedhetett, különösen figyelembe véve a rendkívül súlyos élelmiszer- és fogyasztási cikk hiányt. Ebben az értelemben tehát bátran állíthatjuk, hogy amennyiben a szovjet gazdaság képes volt több fegyvert előállítani a háború alatt, mint a német, nem csupán a tervgazdaság előnyeivel volt magyarázható, nem csupán a megfelelő prioritások helyes megválasztásával és a szűkös források megfelelő elosztásával, hanem azzal a rendkívül nagy áldozattal is, melyet a szovjet nép a frontvonalak mögött, a gyárakban és a földeken hozott. Képes volt-e az angol gazdaság leküzdeni a nyersanyagellátásban mutatkozó nehézségeket? Ha válaszunk a kérdésre igenlő, akkor három megjegyzést kell tennünk, hogy megértsük a folyamatot. Először is: a siker nem is annyira a megfelelő nyersanyagelosztásban, mint az angol mezőgazdaság teljesítményében található, mely képes volt a háborús évek folyamán termelését kalóriaértékben megkétszerezni6 1 és ezáltal a nyersanyagbehozatal számára nagyobb hajóteret biztosítani. Másodszor: a siker az angol technológiával is magyarázható, mely képes volt egy sor helyettesítő nyersanyag előállítására és ezáltal szintén csökkenteni a behozatali szükségletet. Pl. 60 Ja. Csadajev: Ékonomika SzSzSzR v godü Velikoj Otecsesztvennoj Vojni, 1941 — 1945 Moszkva 1961. 284—285. A szovjet mezőgazdasági termelés a háború alatt: * 1940 1941 1942 1943 1944 Bevetett terület, mill. ha. Gabona, mill. t. Cukorrépa, mill. t. Napraforgó, mill. t. Burgonya,mill, t Hús- és termékek mill. t. Tej- és termékeik mill, t 150,6 95,6 18,0 2,6 76,1 1,3 6,5 84,7 56,4 2,0 0,9 26,6 9,9 5,3 87.5 29.6 2,2 0,3 23,6 9,7 2,9 93,9 29,6 1.3 9,79 35,0 9,7 2.4 109,7 48,8 4,1 1.0 54,8 0,7 2,7 61 A. Milward: War, Economy and Society 1939—1945. Berkeley, 1974, 253.
