Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története I. kötetéről (Barabás László - Szabó Géza) 673
686 BESZÁMOLÓ adnak, még azokban az esetekben is, amikor az a kutatás jelenlegi állása szerint nem teljesen egyértelmű, pl. a magyar királyi korona felső részének datálása. Ilyen esetekben pl. zárójeles megoldással utalni kellene más véleményekre is. A képek minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Leginkább azonban az sajnálható, hogy a millenniumi kiadvánnyal ellentétben egyetlen színes kép sincs a kötetben. Pedig néhány aranytárgy vagy a magyar királyi korona színes fényképét mindenképpen közölni kellett volna. Csak remélni lehet, hogy ez a hiány egy következő kiadásban pótolható lesz. A bírálatok elhangzása után Kristó Gyula reflektált néhány észrevételre. Elsőként a magyar hadsereg létszámkérdéséről szólt. A százezres létszámot ő is túlzottnak tartotta, viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a keresztes hadjáratban a reguláris csapatok mellett a szokásosnál jóval nagyobbak voltak az irreguláris csapatok, ezek együttesen talán közelítettek a százezerhez. Véleménye szerint ez a szám mindenesetre jobban érzékelteti a feltehető sereglétszámot, mintha tízezres nagyságrendet adott volna meg. Ennél fontosabbnak tekintette a mongol és a magyar hadsereg létszámának kérdését, amellyel kapcsolatban fenntartotta állítását a magas magyar hadsereglétszámra vonatkozóan. Ezt azzal indokolta, hogy már az Aranybulla is élesen különbséget tesz támadó és védekező hadjárat között. A támadó seregek kalkulált létszámadatai védekező hadjárat esetén nem érvényesek, hisz ez utóbbi esetben sokkal többen voltak hadbavonulásra kötelezhetők. így a nagylétszámú serviensek egy része minden bizonnyal ténylegesen jelen volt a magyar seregben. A Képes Krónika illusztrációival kapcsolatban egyetértett azzal a felfogással, hogy azoknak all. század vonatkozásában nincs korjelölő funkciója, de nem egy esetben a képi megjelenítés többlet információt ad a Krónika szövegéhez képest. Bartha Antal szerkesztői zárszavában megköszönte az észrevételeket, ezek többségének jogosságát nem vitatta. A térképekre, illusztrációkra vonatkozó bírálatokkal kapcsolatban arra utalt, hogy az egész kötet megjelentetéséhez, ill. azon belül a térképek elkészítéséhez rendelkezésre álló pénzfedezet csak a legszükségesebb kiadásokat biztosította, és csak egy ilyen színvonalú térképkészítői munkát tett lehetővé. A kétnapos vitaülés tapasztalatait az elnöklő Borossy András foglalta össze. Az i elhangzottak érdekesek és hasznosak voltak, az ezekre adott reflexiók a szerzők jó részének sajnálatos távolléte miatt hézagosak. Súlyosabb hiány, hogy voltak bírálat nélkül maradt fejezetek is. Maguk a bírálatok sokszor kiegészítették a szerzők szövegét, kritikusak, de tárgyszerűek voltak, néhány élesebb megjegyzés kivételével. A szövegre vonatkozó észrevételeket az újabb kiadásokban figyelembe lehet venni, a kép- és illusztrációs anyag lényeges javulására azonban nem lehet számítani. A vita során tisztázódott, hogy a mű a legszélesebb értelemben vett magyar értelmiség számára készült. Ez azonban a továbbiakban sem jelentheti azt, hogy a munka szakszerűségéből a népszerűség kedvéért engedni kellene. Barabás László-Szabó Géza
