Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - Vita a Magyarország története I. kötetéről (Barabás László - Szabó Géza) 673
BESZÁMOLÓ 685 szempontjaira, és nem maradt ki a harcászat bemutatására a kevésbé ismert lovas bronzszobrocska sem. Nehéz lehetett a helyzete a római kori képanyag összeállítójának: 10 képpel, még ha az több mint 20 fotót tartalmaz is, a gazdag anyagot nagyon nehéz reprezentálni. . . A hangsúly így az uralkodóval, ill. a hadászattal kapcsolatos emlékek közlésére korlátozódik, ezért sajnos a gazdag vallástörténeti anyagból — a császárkultusszal kapcsolatos emlékeken kívül — mindössze az i.sz. 308-ban felállított Mithras-oltár képe kerülhetett be. Hasznos lenne, ha az esetleges II. kiadásban ez a római anyag legalább egy-két olyan művészeti alkotás bemutatásával bővülhetne, amelyek az általános történeti folyamat pannóniai vonatkozásaiba illenének (pl. az aquincumi Róma-szobor, a savariai Iseum reliefjei). A hunoktól a későavarkorig, illetve a Karoling-uralom koráig terjedő időszakot 32 kép világítja meg. Ezek között találjuk a nagyszentmiklósi kincs két darabját bemutató képet. Igazán sajnálatos, hogy ennek a páratlan szépségű és fontosságú leletnek a teljes reprodukálására nem volt lehetőség. A hazai anyagot jól egészítik ki a hazánk 9. századi történelmével kapcsolatba hozható miniatúra-képek. A magyar nép őstörténetéhez 42 kép tartozik, így lehetőség nyílt az eléggé gyér emlékanyag részletesebb bemutatására. A kapcsolatba hozható kultúrák anyagát főleg rajzok ábrázolják, ez azonban hasznosan egészül ki, pl. a fatjanovoi bronzkori kultúra embertípusainak rekonstrukciós rajzaival, és szerencsére nem maradnak el a termelőeszközökre vonatkozó néprajzi párhuzamok. A kora vaskori magyar vonatkozású nagyon jellegzetes kőemlékekből inkább fényképfelvételeket kellene közölni, mintsem egy ún. „kamennaja baba" vonalas, síkszerű rajzát. A honfoglalástól a tatárjárásig terjedő rész az első kötet mintegy harmadát teszi ki, ehhez tartozik az egész képanyagnak több mint fele, közel 150 kép. Ezen belül közel 100 kép vonatkozik az 1077-1242-ig terjedő periódusra, ami az emlékanyag korbeli megoszlását tekintve jogos arány. Érzékenyen hiányzik azonban honfoglaláskori művészetünk nem egy fontos és magas művészi kivitelű emléke, pl. a kereszttel és sárkányokkal díszített bezdédi tarsolylemez. Egyébként a honfoglaláskort illusztráló emlékanyag bemutatása meglehetősen sokszínű. Az a ránk maradt emlékanyag természetének megfelelően érthető, hogy az illusztrációk nem mindig egykorúak, hiszen számos korai eseményt csak az Anjou-kori Képes Krónika miniatúráinak segítségével lehet megvilágítani, az azonban újszerű, hogy e korszak illusztrációiként bekerültek a könyvbe a Mária (Theotokosz) ábrázolásos dombói görög (bizánci) lemezek is. Az 1077—1242 közötti másfél évszázad eseményeit megelevenítő, főként Képes Krónika-beli miniatúrák mellett falutelepülések lakóházai, gazdasági épületek, tűzhelyrekonstrukciók utalnak arra, hogy nemcsak az uralkodó osztály emlékanyaga fontos történelmi forrás, hanem a faluásatások is segítenek a mindennapi élet, a parasztság életmódjának megismerésében. A legtöbb kép természetesen mégis az egyházi építészetre, szobrászatra és ötvösművészetre vonatkozik. A képanyag összeállításánál arra is figyelemmel voltak, hogy kevésbé ismert emlékek is hozzáférhetővé váljanak a szélesebb közönség számára. Kifogásolható, hogy a képaláírások biztos készítési helymeghatározást és időpontot
