Századok – 1987

KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS VELENCE 659 4 ' 7. A velenceiek szerepe 1358-hoz képest jócskán csökkent a belnémet kereskedelemben. A délnémet bankok tartós közvetítő szerepre tettek szert a Velence és az Észak-Nyugat-Európa közötti fizetési ügyletekben. 8. A kontinentális zárlat nürnbergi kezdeményezői vették át a boroszlóiak szerepét a Velencével folytatott kereskedelemben. 9. Végleg meghiüsultak-Velence azon kísérletei, amelyek a rézkereskedelem fölötti uralom megszerzésére irányultak. A Kárpátok rézbányászata és termékének értékesítése a délnémet tőkések kezébe került, akik a fémkohászatban a csurgatókohók kifejlesztésével túlszárnyalták a velenceiek finomítási technikáját. 10. A korábbiaktól eltérően Velence és a délnémet gazdaság helyreállított kapcsolatai az egyenjogúságon alapultak. .Tartós és méreteit tekintve is jelentős lett áruforgalmuk, amely az Afrika körüli hajóút felfedezését, Konstantinápoly, Szíria és Egyiptom elestét követően is folytatódott. A délnémetek sikerei a Fuggerek korának, a délnémet tőke világgazdasági szerepének nyitányát jelentették. 11. Velence a továbbiakban saját tengerének tekintette az Adriát, s 1420-tól — a magyarok és az erdélyiek számára is elérhető Raguzától, valamint a Habsburg-uralom alatti Trieszttől eltekintve — elzárta a magyarok és a németek elől. Az utóbbi csak VI. Károly császár merkantilista gazdaságpolitikájának köszönhetően vált Velence komoly versenytársává. Az Adria déli részén fekvő Valonából 1464-től az Oszmán Birodalom fenyegette Velence kereskedelmét. 12. Zsigmond császár háborújának és kontinentális zárlatának, valamint a Milánóelleni háború következményeként Francesco Foscari dózse alatt Velence politikai koncepciójában egyre inkább a Terraferma politikát próbálta érvényesíteni.8 4 '"A kézirat lezárását követően jutottam az alábbi irodalomhoz: Gy. Székely: Les facteurs économiques et politiques dans les rapports de la Hongrie et de Venise à l'époque de Sigismond. Venezia e Ungheria nel rinascimento. Ed. V. Branca (Civilita Veneziana, Studi 28), Firenze 1973. 37-51. Mályusz E.: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437. Budapest 1984. F. B. Fahlbusch: Städte und Königtum im frühen 15. Jahrhundert. Ein Beitrag zur Geschichte Sigmunds von Luxemburg. Köln-Wien 1983. Zsigmond gazdasági háborújának megítélésére nézve messzemenően egyik véleményünk: Székely i.m. 47. és a következő oldal. Mályusz i.m. 9-27. 287. és a következő oldal.Fahlbusch i.m. 163-165., 176. és a következő oldal.