Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Ránki György: A hadigazdaság kérdései a második világháborúban 49
64 RÁNKI GYÖRGY Az iparban a női munkások aránya 41-ről 52%-ra, a vasúti közlekedésben 21-ről 40%ra emelkedett. A villamosiparban 54, a repülőgépgyártásban 40% volt a női munkaerő aránya. Voznyeszenszkij munkája az alábbi számokat adja a nők arányának növekedésére a legkülönbözőbb ipari szakmunkák tekintetében: Foglalkozás 1940 1942 Gőzgép kezelő 6 33 Kompresszorkezelő 27 44 Kazánfűtő 6 27 Esztergályos 16 33 Hegesztő 17 31 Kézi olvasztár 12 32 Gépi olvasztár 29 39 Lakatos 4 12 Kovács 11 50 Villanyszerelő 32 50 Autóvezető 4 19 Teherautó vezető 17 40 A női munkaerő aránya a mezőgazdaságban már a háború előtt is 52% volt, 1943-ban elérte a 71%-ot. A háború előtt a traktorvezetőknek csupán 9%-a volt nő, 1944-ben már 60%-a. A Gorkij Autógyár a háború alatt tankokat, páncélozott motorokat és egyéb fegyvereket gyártott, s már 1941 végéig több mint 4000 háziasszonyt állított be gyári munkára.44 A háború első esztendejében 11 000 új munkást toborzott a gyár, akiket rövid, 1—2 hétig tartó kiképzés után munkába állítottak. Még fontosabb volt a női munka szerepe az oktatási intézményekben (58% 1940-ben, 73%) 1943-ban), az egészségügyi intézményekben (83%), az Állami és helyi végrehajtó szerveknél (55%). Lényegesen változott a munkaerő korösszetétele a háború alatt, 1939-ben a munkaerő 6%-a volt 18 év alatti, 1943-ban 15%-a. Számos fiatalkorú a 16 évet sem érte el, amikor munkába lépett, és nem egy esetben nehéz fizikai munkát végeztek a fegyvergyárakban. A szovjet hadigazdaság egyik centrumában, a Kuznyeckmedencében a fiatalkorúak aránya a 10%-ot is elérte a háború alatt.4 5 A munkaerőhiány következtében a szovjet gazdaság állandó nehézségekkel küszködött. A német megszállás, a hatalmas emberi veszteségek és a hadseregbe való besorozás folytán 1942-ben ténylegesen 38%-kal kevesebb munkás és alkalmazott 44 V. Äwze/e v: Gorkovszkij avtozavod v gödi Velikoj Otecsesztvennoj Vojni Voproszi Isztorii, 1981. Mai. 15. 45 1. Zetkin: Kuznyeckij ugalnyij basszejn v godah Velikoj Otecsesztvennoj Vojni. Moszkva, 1969. 78.
