Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584
608 SENGA TOR U hogy e két levélben említett események Bélának ugyanarra az intézkedésére vonatkoznak a johannitákkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy a kérdéses levélben szereplő „nemrég" szó nem több évvel, hanem inkább néhány hónappal azelőtti időkre vonatkozik.11 0 (4) A „tatárlevél"-ben IV. Béla a fent említett veszélyes területekkel kapcsolatban annak a reményének adott kifejezést - ha a pápa is támogatja a johannitákat -, hogy a johanniták segítségével egészen a konstantinápolyi (Fekete-) tengerig terjedjen el a katolikus vallás. Ennek visszhangját hallhatjuk a pápa 1248. június 24-én kelt levelében, amelyben megbízza a johannitákat azzal, hogy a tatárok betörése esetén védelmezzék Magyarországot.11 1 (5) A „tatárlevél" Patakon (Sárospatakon) kelt november 11-én,11 2 ami nem ellenkezik IV. Béla 1247. évi itineráriumával. Tudjuk, hogy a király 1247 szeptemberében Zólyomban két oklevelet állíttatott ki. Az azutáni őszi időszakra nézve a királynak négy — dátummal ellátott, de keltezési helyet fel nem tüntető — oklevele maradt ránk, amelyekből kiderül, hogy Béla 1247 októberében és novemberében felvidéki ügyekben intézkedett,11 3 s így valószínűleg járt arrafelé akkor. Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a „tatárlevéP'-ben említett események közül a legfrissebbek az 1247. évre vonatkoznak,11 4 ami a levél 1247. évi keltezésére mutathat. A fent felsorolt körülmények ellenére azonban a levél 1247-i datálásának van egy akadálya, 110 A „tatárlevél"-ben IV. Béla hivatkozik arra is, hogy a kérésére „nemrég" fegyvert fogott johanniták másik részét az ország közepén helyezte el a Duna mellett épített várak védelmére. A várak ' egyike lehetett a budai vár is, ahová a király a levél keletkezési évében a johannitákat telepítette a tatárok zászlóbontásának hírére. Vö. Györffy Gy.: Budapest története az Árpád-korban, in: Gerevich L. (szerk.): Budapest története. I. Bp. 1973. 297-299.; Zolnay L.: Az elátkozott Buda - Buda aranykora. Bp. 1982. 245-259. | 11 'Ld. a79. jegyz. 112 Patak vára a mai Sátoraljaújhely közelében Sárospataktól északra, a várható támadás irányában épült fel, és a Halicsba vezető' nagy utat ellenőrizte (Fügedi E: Vár és társadalom, 177.), amely felől Batu seregei 1241-ben behatoltak Magyarországra. 1 13 RA. I. 259-260. (Nr. 861-866.) Közülük egy oklevelet nem tartanak hitelesnek. Ld. В. ( Varsik: К otázke falza baxdejovskej listiny z r. 1247. Slovenská archivistika 10 (1975) 141-150.; F. Ulèinj>: Listina Bela IV.z r.1247 о majetkoch bardejovskych cistercitov. Slovenská archivistika 14 ( (1979)87-99. 1 ,4 IV. Béla a „tatárlevél"-ben hivatkozik arra, hogy Rusz (Ruscia), Cumania, a brodnikok ' (Brodnici) és Bulgária, amelyek a tatárjárás előtt a király hatalma alatt álltak, mind a tatárok adófizetői lettek. Szerintünk ez a helyzet vonatkozhat az 1247 előtti időkre is. Az adófizetéssel kapcsolatban Rusz egyes részeire vonatkozóan 1245-i és 1247-i forrásadatokkal rendelkezünk. [Thomas A. Alisén: Mongol Census Taking in Rus', 1245-1275. Harvard Ukrainian Studies 5 (1981) j 36-37. Vö. L. V. Cserepnyin: Mongolo-tatari na Ruszi. in: Tataro-mongoli, 192.] Bulgária 1253-ban már több éve a tatárok adófizetője volt, amire Rubruck útijelentéséből következtethetünk [SF. 168. (1/5.); Napkelet, 120.]. Nincs tudomásunk arról, hogy 1242 után Rubruck elutazásáig a tatárok újra támadták volna Bulgáriát. Csak 1242-ben kínálkozhatott a Magyarországról kivonult és Bulgáriában tartózkodó tatárok számára alkalom arra, hogy Bulgáriát adófizetőjükké tegyék. [Peter Nikov: Tatarobalgarszki otnosenija prez szrednite vekove sz ogled kam caruvaneto na Szmileca. Godisnik na Szofijszkija Universzitet, Isztoriko-filologicseszki fakultét.. 15-16 (1919-1920) 3-4.; Isztorija na Balgarija, III. 266 - 267.; vö. G. Cankova-Petkova: Griechisch-bulgarische Bündnisse in den Jahren 1235 und 1246. Byzantinobulgarica 3 (1970) 63-64.] Rusz és Bulgária tatároktól való függősége bizonyára bizonyos mértékben különbözött. Valószínűleg Cumania és a brodnikok földje is 1242 táján lett a tatárok adófizetője. Paraszka azonban — aki szerint a moldaviai állam az 1280-as években kezdett kialakulni a Moldova mentén - nemcsak IV. Béla, hanem Rubruck szavaiban is kételkedik, és úgy véli,
