Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584
IV. BÉLA KÜLPOLITIKÁJA 609 mégpedig az, hogy a levélben célzás található IX. Lajos franciakirály keresztes hadjáratára. Tudjuk, hogy Lajos 1248. augusztus 25-én indult keresztes hadjáratra Aigues-Mortes-ből Cipruson át Egyiptomba, és 1254 szeptemberében tért vissza Párizsba. Ebből tehát az következne, hogy a levél 1247-i datálása nem jöhet számításba. A levélben azonban csak annyi van a hadjáratról, hogy a pápa támogatta Franciaország királyának Európából való távozását.11 5 Tudjuk, hogy Lajos már 1244 decemberében felvette a keresztet. 1245 nyarán volt a lyoni zsinat, ahol elhatározták a kereszthirdetést az egyház ellenségei ellen. A pápa kinevezett egy legátust, Eudes de Cháteauroux-t, és rábízta a keresztes hadjárat prédikálását Franciaországban. A hadjáratot a pápának is nagy összeggel kellett finanszíroznia, bár IV. Incének nagy szüksége volt a pénzre II. Frigyes császárral való háborúja miatt. A lyoni zsinat elrendelte, hogy az egyházi jövedelmek egy tizenketted részével támogassák a keresztes hadjáratot.116 Ha a szóban forgó célzást úgy értelmezzük, hogy a levélben csupán a francia király keresztes hadjáratának pápa általi támogatásáról van szó, amiben sem a hadjárat kezdete, sem pedig annak befejezése nem foglaltatik benne,11 7 akkor az 1247. november 11-i datálás ellen felmerült akadály áthidalhatónak tűnik, bár nem zárhatjuk ki a levél 1248. november 11-i keltének lehetőségét sem. Hangsúlyoznunk kell azt, hogy a kérdést nem tartjuk egyáltalán megoldottnak, de talán sikerült rámutatni arra, hogy a levél 1248 után nem keletkezhetett. Befejezésül néhány megjegyzést szeretnénk fűzni a levél jellegére vonatkozóan. Béla a levélben azt írja a pápának, hogy az országot körülvevő ellenségek, de főképp a tatárok miatt fordult hozzá segítségért, így érthető, hogy a király minden bel- és külpolitikai lépését igyekszik összekapcsolni a tatár kérdéssel, s olyan benyomást kelt, mintha kizárólag egy újabb tatár támadás elhárítása érdekében tett volna sok mindent. A király levelében utal négy gyermekének (Kingának, Annának, Konstanciának és Istvánnak) házasságkötésére a tatárokkal szembeni óvintézkedésként, de valószínűleg nem mind a négy esetben a tatárveszély szolgáltatott okot arra, hogy a frigy létrejöjjön. A kunok befogadása sem közvetlenül hasonló óvintézkedés céljából történhetett. A Déli Kárpátok és a Duna közti terület, amelyet a király a johannitáknak adományozott, egy Bulgáriába vagy Cumaniába indítandó hadsereg bázisaként is szolgálhatott, bár az adott időszakban a tatárveszély másfelé terelhette Béla figyelmét. így nem lenne talán helyes Béla szavait hogy a tatárok hatalma a 13. század közepén nem terjedt ki Magyarország határáig. (P. F. Paraszka: Vnyesnyepolityicseszkije uszlovija obrazovanija moldavszkogo feudalnogo gaszudarsztva. Kisinyov 1981. 31-36. Vö. V. L. Jegorov: Isztoricseszkaja geografija, 32-33.) 11 s „regem Francié... de Europe fïnibus vestra paternitas licenciari sustinuit". VMH. I. 231-232. (Nr. 440.) 11 ьJoseph R. Strayer: The Crusaders of Louis IX. in: The Later Crusaders. 1189-1311. (= History of the Crusades. Vol. II.) Edited by R. J. Wolff-H. W. Hazard. Philadelphia 1962. 490., 493., 508.; Jean Richard: Saint Louis, s.l. 1983. 208., 265., 603. 117Pauler, aki a levél 1254-i kelte mellett foglal állást, úgy értelmezi a célzást, hogy az a hadjárat befejezésére utal. (MNT. II. 521.) Dudík pedig a levél keltének idejét 1247 és 1254 közé teszi. (B. Dudík: Iter Romanus. I. Wien 1855. 340.)
