Századok – 1987

TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584

588 SENGA TOR U A tatárok visszajövetelének híre azonban vaklárma volt. Akkor a tatároknak talán nem állt szándékukban újra megtámadni Magyarországot. Meg kell említenünk, hogy Batu különös érdeklődést tanúsított Danyiil iránt, hiszen Batunak hatalmába kellett kerítenie Halicsot, hogy majd Európa belsejébe juthasson. A tatárjárás katonai és politikai tekintetben különben sem gyengítette Magyarországot jelentős mértékben, amiről Bélának már az 1243-ban megmutatkozó hódítási törekvései,1

6

illetve dinasztikus segítségnyújtási akciói tanúskodnak, bár az ország katonai erejének fokozására továbbra is törekednie kellett. Ebben az évben Béla amellett, hogy nagyszámú hadsereget küldött a dalmát tengerparton levő Zára (Zadar) város segítségére,1 7

Lengyelországba és Halicsba is indított útnak seregeket, hogy támogassa vejeit, név szerint Szemérmes Boleszlót (Boles•íaw Wstydliwy-t) és Rosztiszlav Mihailovicsot. Boleszló nagybátyja, Konrád mazoviai fejedelem ellen viselt háborút a krakkói trónért. 1243. május 12-én Konrád még mint krakkói fejedelem szerepelt, de május 25-én a Suchodóf melletti csatában vereséget szenvedett Boleszlótól, így Krakkó és Szandomir (Sandomierz) vidéke Boleszló kezébe került.18 Valószínűig magyar csapatok is részt vettek e csatában Bogomér (Bogomerius) vezetése alatt.1

9

Konrád azonban még ugyanabban az évben kifosztotta Krakkó vidékét, sőt Lublin vidékére irányította a Romanovicsokat, akik kirabolták azt a területet és hazatértek. Konrád 1244 tavaszán Kielce vidékét támadta, és a Romanovicsok ismét segítséget nyújtottak neki Lublin újbóli megtámadásával. Amikor 1243-ban és 1244-ben a Romanovicsokat a lengyel ügyek foglalkoztatták, Rosztiszlavnak alkalma nyílhatott arra, hogy elfoglalja Halicsot. Rosztiszlav a magyar csapatokkal Peremisl (Przemysl) alá vonult, és a Szecsnica (Sieczna) folyó mellett győzelmet aratott, de végül Danyiil támadásával elűzte Rosztiszlavot, aki ez alkalommal is Magyarországra menekült.20 1245 nyarán Rosztiszlav még nagyobb seregeket gyűjtött maga köré Halics bevételének céljából. Rosztiszlav a magyar seregekkel, amelyeket apósa, a magyar király adott neki, Lengyelországba ment, ahol szintén kapott katonati segítséget Boleszlótól és annak anyjától, Grzymisfawától, Leszek Biafy özvegyétől. Rosztiszlav feleségét, Annát valószínűleg Krakkóban Anna nővérénél, Kingánál hagyta — aki 1239-ben ment feleségül Boleszlóhoz20/

a

—, majd Jaroszlav (Jaroslaw) alá vonult. Bár a litvánok és Konrád lengyelei nem érkeztek idejében Danyiil segítségére, az 1245. augusztus 17-én Jaroszlav 16

Iván Bertényi: К voproszu о mezsdunarodnom polozsenii Vengrii poszle tatarszkogo nasesztvija. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Historica 19(1978) 241-249.; uő.: Mezsdunarodnoje polozsenije Vengrii poszle tatarszkogo nasesztvija. in: Vosztocsnaja Jevropa v drevnosztyi i szrednyevekovje. Szbornik sztatyej. Moszkva 1978. 315-319. 11

Pauler: MNT. II. 207.;Bertényi: К voproszu, 244. 1 'Bronislaw Wtodarski: Polityczne plany Konrada I ksiçcia mazowieckiego. Toruri 1971. 57.; uő., Polska i Ruá, 125. "Béla 1244. május 23-án kelt leveléből tudjuk, hogy földet adományozott Bogomérnak, többek között a Boleszlónak való segítségadásban szerzett érdemeiért. Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár (A továbbiakban : ÂUO). I-XII. Pest 1860-1874. VII. 174. (Nr. 112.). Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae criticodiplomatica. (A továbbiakban: RA.) I. Bp. 1923-1931. 229-230. (Nr. 766-767.) 2 "PSZRL. II. 797.; GVC. 53-54. В. Wfodarski: Polityczne plany, 58-59.; ao.. Polska: i Rué, 125-127. Vö. V. T. Pasuto: Ocserki, 230-231.; Isztorija Ukrainszkoj SZSZR, 22-23. A halics-volhiniai évkönyv az 1245. évnél szól az itt említett Danyiil és Rosztiszlav közti harcról. 2 "^Oswald Balzer: Genealógia Piastów. Krakkó 1895. 283.; Pauler Gy.: MNT. II. 136, 511.