Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Ránki György: A hadigazdaság kérdései a második világháborúban 49
52 RÁNKI GYÖRGY A gondolatot, amely szembeállította a mélységben és szélességben történő fegyverkezést, Thomas tábornok fogalmazta meg a német fegyverkezés történetéről írt könyvében. Felfogásának számos követője van, s sokan túl nagy hitelt tulajdonítanak Thomas tábornok 1945-ben hadifogolyként írt könyvének.7 Ebben a tábornok erősen hangsúlyozza Hitler, a náci párt és a politikai vezetők hibáját, s szerinte a II. világháború menete nem más, mint elmulasztott alkalmak története. A kudarcokért elsősorban a politikusok felelősek, mert nem vették figyelembe azt a tanácsát, hogy mélységében kell kiépíteni a hadigazdaságot. Thomas tábornok kritikája két alapvető feltételezésen alapult: 1. A gazdaságot teljes mértékben, totálisan kellett volna a háborús célok szolgálatába állítani.8 2. és csak azután, miután a hadigazdaságot kiépítették, kellett volna a háborút megindítani. Úgy tűnik, Thomas felfogását, hogy a gazdaságot már a háború kitörése előtt teljes mértékben hadicélokra kellett volna átállítani, nem támogatta Hitler, s visszautasította (főleg politikai okokból), de elutasították az ipari vezetők is gazdasági megfontolások alapján. Egy katonai bürokratának azt az elképzelését, hogy már békeidőben totálisan a háborús célok szolgálatába lehet állítani a gazdaságot, a politikusok, a pénzügyi szakemberek, az ipari vezetők nem tekintették — az előbbiek politikai, az utóbbiak gazdasági szempontból — megoldhatónak. Ha megpróbáljuk elemezni ezt a koncepciót, nevezetesen, hogy a katonai müveleteknek teljesen egybe kell esniük a gazdasági háborúval, a hadigazdaságnak pedig teljesen a katonai műveletek szolgálatába kell állnia, akkor joggal felvetődhet a kérdés: vajon nem ez történt Németországban 1939—41 között a villámháborúk időszakában? Vajon ezek az akkori hadműveletek nem éppen a hódítást, a gazdasági bázis kiépítését célozták? Kérdezhetnénk: Hitler ítélete — aki jobban értett a politikához, mint Thomas tábornok — nem alkalmazkodott-e jobban a háború első szakaszában a német lakosság tűrőképességéhez, midőn nem volt hajlandó olyan lépések megtételére, melyek a korban nagyon népszerűtlenek lettek volna, mint Thomas tábornok véleménye, aki szemmel láthatóan minden kérdést tisztán technikai kérdésnek tekintett, és úgy vélte, hogy katonai parancsokkal minden megoldható. Ha elfogadjuk Thomas megállapítását, mely szerint „politikai hadicélok csak akkor elérhetők, ha azokat korábban katonailag és gazdaságilag biztosították",9 akkor 7G. Thomas: Aus Geschichte der Deutschen Wehr- und Rüstungswirtschaft (1918—1943/45). Boppard, 1966. 8 ... Rádiókészülékekkel, porszívókkal, konyhai berendezésekkel sosem fogjuk tudni legyőzni Angliát. A hadigazdaság azt jelenti, hogy semmiféle károsodást nem kell figyelembe vennünk — hangzott Thomas véleménye. 'Idézi G. Förster: Totalerkrieg und Blitzkrieg. Berlin, 1967. 92.
