Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 43 A püspökkari bizottságot Zichy érsek még 1939 karácsonya előtt megalakította, összesen 22 taggal. Elnöke Zichy Gyula kalocsai érsek, főtitkára Cavallier József volt. Tagjai a következők: Almásy József, Badalik Bertalan domonkosrendi szerzetes (a későbbi tartományfőnök, majd veszprémi püspök), Baranyay Jusztin cisztercita egyetemi tanár, Bíró Balázs, a közigazgatási bíróság ítélőbírája, Blaskó Mária katolikus írónő, Eckhardt Sándor budapesti egyetemi tanár, P. Jánosi József S. J. tanár, Katona Jenő, Károlyi Józsefné grófnő, Kiss Géza nyugalmazott számtanácsos, Kray István báró, legitimista képviselő, Marcell Mihály plébános, Mészáros János esztergomi kanonok, volt budapesti általános érseki helytartó, Molnár Kálmán pécsi jogtanár, Ripka Ferenc volt fővárosi főpolgármester, Slachta Margit szociális nővér, a Szociális Testvérek Társasága főnöknője, Schrotty Pál ferences szerzetes, Tiefenthaler József és Varga Béla plébánosok, és végül Zsitvay Tibor képviselő.176 A bizottság formális megalakulására a püspöki kar jóváhagyása után, 1940. április 29-én ' került sor. A névsorból kitűnik, hogy abban klerikusok és világiak, szerzetesek és I politikusok egyaránt jelen voltak, mégpedig főként a haladó katolikus táborból. Ezek a személyiségek vállalták az embertelenséggel való szembenállás keresztényi kötelességét, s ennek erkölcsi jelentősége még akkor is óriási, ha politikai pályájuk a jövőben sokfelé ágazott. A püspökkari bizottság megegyezett abban, hogy a mentési munkában nem tesznek különbséget zsidó és keresztény, katolikus vagy protestáns konvertita között. Az egyházi bizottság gyakorlatilag egybeolvadt a Szent Kereszt Egyesülettel, annak mintegy irányító szerve volt. Az egyesület egyházi elnökét, azaz lelkész-vezetőjét, ! Almásy Józsefet Serédi hercegprímás nevezte ki, a világi elnököt választották. 1940 decemberében Zichy érsek javaslatára a Szent Kereszt Egyesület világi elnöki posztjára Cavallier Józsefet, a püspökkari bizottság főtitkárát választották meg. Az egyesület induló taglétszáma 1939-ben 114 fő volt, ez 1941-ben 1948-ra, 1944-re pedig már 7301 főre emelkedett. A rendelkezésre álló összegek is gyorsan nőttek: 1939-ben 378,1941-ben 37 993,1944-ben pedig411 843 pengő volt a bevételük. A munkaszolgálatosok felszerelésére pedig ezen túl 500 000 pengőt fordítottak.17 7 Az anyagi fedezet nagy részét a Weiss Manfréd-csoport bocsátotta rendelkezésükre. A közös cél szolgálatában szoros kapcsolatot létesítettek már 1939-ben az Izraelita Pártfogó Irodával, és annak vezetőjével, Weiss Edit bárónővel. A mentési akciók gyakorlati irányítója Cavallier volt, aki az előbb említett szervezetek mellett baráti kapcsolatban állt Stern Samuval, a budapesti zsidóság vallási vezetőjével is. A munka vidékre is kiterjedt. Egyházi vezetéssel Szegeden, Győrött, Pécsett, Nagykanizsán, Nagyváradon, Kassán és Szombathelyen alakultak meg a Szent Kereszt Egyesület helyi csoportjai. A kalocsai érsek 1939 karácsonyán megrázó hangú szózatban közölte a nyilvánossággal, hogy az egyház nem hagyja cserben a törvény által érintett híveit, és 176 EPL Ppki jkv. 1940. március 13. 30. pont. '''''Cavallier József: Id. mű, 153.
