Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
44 GERGELY JENŐ ismertette a bizottság célkitűzéseit.17 8 Ennek lényege az volt, hogy fellépnek a hatóságok és a munkáltatók túlkapásai ellen, ingyenes jogi tanácsadást, anyagi segélyezést, a külföldről, főként Szlovákiából idemenekült 20 000 zsidónak menedékjog és elhelyezés biztosítását teszik lehetővé. Az érsek az 1940 tavaszi püspöki konferenciának számolt be a megkezdett munkáról. Előadta, hogy kérvények tömege érkezett hozzá. A panaszok zöméből kitűnik, hogy a közületek a törvény szándékán és kifejezett intézkedésein túlmenően bocsátják el a zsidó származású alkalmazottakat és tisztviselőket. Ezzel szemben az egyesület az igazoláshoz szükséges papírok megszerzésében segít, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt.17 9 A püspöki kar a jelentést tudomásul vette, és köszönetét fejezte ki a kalocsai érseknek. Zichy érsek azonban hamarosan tapasztalhatta, hogy a humanitárius akcióknak csekély eredményük van. Elkeserítette, hogy legnemesebb törekvéseit a közöny, a minden oldalról megnyilvánuló ellenállás és az államhatalom cinikus viselkedése fogadta. Ennek leküzdésére saját erőit gyengének, a bizottság munkáját pedig elégtelennek ítélte. Ezért a püspöki kar együttes fellépésére gondolt, s ennek szükségességét a hercegprímáshoz intézett átiratában ismertette. Serédi azonban nem értett egyet a kalocsai érsek javaslataival.180 Ezeket Zichy az 1940 őszi püspökkari konferenciához intézett memorandumában megismételte. Mint korábban már volt róla szó, a többség a közös tiltakozó körlevél, tehát a nyílt fellépés gondolatát nem tartotta időszerűnek és célravezetőnek.18 1 1942 májusában elhunyt Zichy Gyula érsek. A püspöki kar utódjául a Szent Kereszt Egyesület védnökeként báró Apor Vilmos győri megyéspüspököt kérte fel.182 Közben Almásy József is az ismertetett okok miatt megvált az egyesület lelkész-elnöki tisztétől. A hercegprímás az ő utódjaként P. Jánosi József S. J. egyetemi címzetes rendkívüli tanárt nevezte ki.183 A feladatok közben egyre sűrűsödtek. 1942-ben zsidó munkaszolgálatosok tömegeit vezényelték a keleti frontra, s ez újabb kegyetlenkedésekkel párosult. Fenyő Miksa, szintén konvertita nagytőkés, 1942. október 30-án levélben kérte a hercegprímást a közbelépésre. Serédi tartózkodó válaszában közölte, hogy már eddig is minden tőle telhetőt megtett az üldözöttek védelmében.184 1944. március 19-én a németek megszállták az országot, és közreműködésükkel napirendre került a létükben eddig nem veszélyeztetett zsidó tömegek deportálása. 178 Nemzeti Újság, 1939. december 24. 17<> A Tiso vezette fasiszta Szlovenszkóban már az 1940-es évek elején megkezdődött a zsidóság elhurcolása és likvidálása. (Ugyanez történt Dél-Erdélyben, illetve Romániában és az usztasák vezette Horvátországban.) Nálunk a törvény értelmében azt kellett igazolni, hogy ki nem zsidó. így gyakorlatilag mindenkinek be kellett mutatni származását. Lásd EPL Ppki jkv. 1940. március 13. 30. p. 180 Meszlényi Antal: Zichy Gyula kalocsai érsek lélek- és embermentő akciója, 105. old. 181 EPL Ppki jkv. 1940. október 16. 24. pont. 182 EPL Ppki jkv. 1942. október 7. 14. pont. 183 Cavallier József: Id. mű, 151. old. 184 A levélváltást közli Tilkovszky Lóránt: Fenyő Miksa és Serédi Jusztinián levélváltása a „zsidókérdésről". Műhely, 1983. 1. sz. 47—55.
