Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
42 GERGELY JENŐ izraelita felekezetet az új törvény a bevett státusból (amit a keresztény egyházak élveztek) visszaminősítette törvényesen elismert felekezetté. Ennek konzekvenciájaként megszüntették az izraelita hitfelekezet két tagsági helyét a felsőházban.171 Hasonlóképpen passzivitást mutattak „A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló törvényjavaslat tárgyalásakor is. Ez a törvény a zsidók ilyen ingatlanszerzését tiltotta és meglevő ingatlanainak kisajátítását irányozta elő.17 2 5. A Magyar Szent Kereszt Egyesület és az egyház A katolikus püspökök a II. zsidótörvény érvénybe lépése után gyakorlati lépéseket tettek a kikeresztelkedett zsidók érdekeinek védelmére. A kezdeményezés a konvertitáktól indult ki. Báró Kornfeld Móric zsidó származású katolikus vallású nagytőkés, felsőházi tag — aki a Weiss Manfréd családhoz tartozott 1939 tavaszán megalakította a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, amelynek célja a zsidótörvények által érintett katolikusok védelme volt. A szervezet anyagi terheit kezdetben kizárólag Kornfeld báró viselte. A „szervezetnek nagy szerepe volt abban, hogy a katolikus egyházfők egy része igyekezett interveniálni legalább ezek sorsának enyhítésére".173 1939 őszén Kornfeld báró beadványt intézett a püspöki karhoz, amelyben felhívta a figyelmet „a katolikus hitre tért zsidókra, kik a zsidótörvény következtében a zsidóknál is rosszabb helyzetbe kerültek. Róluk senki sem gondoskodik, míg a zsidó hiten maradottakat a világ zsidói hathatós akcióval támogatják. Szükségesnek látja egy egyházi és világi férfiakból álló bizottság megalakítását, amely a zsidótörvény által érintett katolikusokat elsősorban erkölcsi védelemben részesítené... E bizottság intézkedéseinek végrehajtására és az adminisztratív munkák vezetésére talán a Szent Kereszt Egyesület kínálkozik, amelynek tagjai önként jelentkezett konvertiták, és elnöke a hercegprímás megbízásából dr. Almásy József központi szemináriumi vicerektor".174 A püspöki kar felkérésére gróf Zichy Gyula kalocsai érsek vállalta a bizottság megalakítását és egyházi, pontosabban püspökkari felügyeletét.17 5 A konzervatív-legitimista Zichy érsek kezdettől tartózkodó volt az ellenforradalmi rezsim iránt (ezért is akarták megakadályozni érseki kinevezését), és még inkább megvetette a náci és nyilas irányzatokat. így szívesen vállalta ezt a feladatot is. 171 KN 1939. XII. köt. 232—236. ü. 1941. december 5—17 ,427—588. old.; FN 1939. III. köt. 65. ü. 1942. június 9. 27—28. Az 1942; VIII. tc. és az 1942; XXI. tc. 172 KN 1939. XIII. köt. 258. ü. 1942. május 28. 265—284. Az 1942; XV. tc. 173 Vida István: Id. mü, 373. old.; Cavallier József: A Püspöki Kar és a Magyar Szent Kereszt Egyesület embervédő munkája. In: Meszlényi Antal szerk. : A magyar katolikus egyház és az emberi jogok védelme, 149. 174 EPL Ppki jkv. 1939. október 3. 19. pont. 175 Meszlényi Antal: Zichy Gyula kalocsai érsek lélek- és embermentő akciója. In: Meszlényi Antal szerk.: A magyar katolikus egyház és az emberi jogok védelme, 97—113.
