Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 37 vezérszónoka bejelentette, hogy „a törvényjavaslat tárgyában való állásfoglalást pártom nem tette pártkérdéssé".15 0 A keresztény párti képviselők szabad kezet kaptak, de szinte kivétel nélkül megszavazták a javaslatot. Közülük a részletes tárgyalásnál többen olyan módosító javaslatokat tettek, amelyek bővítették volna a kivételezettek körét. Ezek azonban nem kerültek elfogadásra. Végül is a képviselőház 1939. március végén harmadik olvasásban is elfogadta a törvényjavaslatot. A felsőházi bizottsági tárgyalásokban Serédi és Glattfelder képviselték a katolikus egyházat. A hercegprímás azonban még a tárgyalások előtt, 1939. március 17-én ismét tanácskozott a püspökökkel, az egységes álláspont kialakítása végett. A konferencián már "a felsőház gróf Károlyi Gyula által vezetett konzervatívalkotmányvédő csoportjával együttesen kialakított álláspontot ismertette: „A kérdés lényegét a törvényjavaslat első §-a foglalja magában: ki számít zsidónak a törvény szerint, azaz kire vonatkoznak annak rendelkezései? Természetesen zsidónak számít mindenki, aki a zsidó hitfelekezet tagja. Ezeken kívül a törvényjavaslat 1. §-a a megkereszteltek közül is sokakat a zsidók közé sorol, míg a mi álláspontunk szerint a szent keresztség jogán mindenki teljes érvénnyel kereszténnyé lesz, és nem helyeselhetjük a törvénytervezet visszazsidósító intézkedéseit. A felsőház túlnyomó része, ide tartoznak a protestánsok egyházi képviselői is, osztja ezen álláspontunkat, ez azonban a közvélemény mai beállítottsága mellett aligha lesz érvényre juttatható. Éppen ezért olyan megoldásra kell törekednünk, mely a lehetőség határain belül maradva legalább alapelvileg megóvja a keresztség hatályának érvényesülését alkotmányjogi viszonylatban. így alakult ki a zsidótörvény-javaslattal szemben a következő hármas tervezet: a) Zsidónak számítanak azok a 7 évnél idősebbek is, akik 1919. augusztus 1-е után tértek át valamely keresztény vallásfelekezetre, és ebben megmaradtak, megkeresztelkedésük után számítandó 30 évig. b) A második változatban az 1919. augusztus 1-i dátum nem szerepelne, hanem: mindenki, aki 7. életéve után keresztelkedett meg, megkeresztelése után 30 évig még zsidónak számítandó. c) A harmadik változatban a 30 éves próbaidő csak azokra nézve volna érvényben, akik 1938. december 31-ig keresztelkedtek meg, a később megkereszteltek személyükre nézve örökre zsidónak tekintetnének. Ezen alternatívák közül akármelyiket megszavazhatja a püspöki kar. Közülük ugyanis egyik sem veszi abszolút tagadásba a keresztség hatályát.. ,"1S 1 Végül is a felsőházi bizottsági tárgyalás eredményeként az 1. § úgy módosult volna, hogy minden olyan konvertitát kivonna a törvény hatálya alól, akik 1939. január 1. előtt már keresztények voltak, amennyiben szülői az 1849. évi január hó 1. napja előtt Magyarország területén születtek, és megkeresztelésüknek napja óta húsz év eltelt.15 2 A felsőház 1939. április 15-én kezdte meg a bizottsági jelentés alapján a 150 KN 1935. XXII. köt. 372. ü. 1939. február 24. 31. 151 EPL Ppki jkv. 1939. március 16. 16. pont. 152 FI 1935. IX. köt. 409. sz. 317—321.
