Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
38 GERGELY JENŐ második zsidótörvény plenáris tárgyalását. A katolikus álláspontot Serédi bíboros fejtette ki. A jogfosztást továbbra is csak egyéni bűncselekmény esetében tartotta igazságosnak. Kifogásainak zöme a kikeresztelkedettek zsidóvá történő visszaminősítését érintette. A prímás abban summázta véleményét, hogy a javaslatot csak a bizottsági módosításokkal tudja elfogadni.15 3 Glattfelder püspök a prímásnál élesebben fogalmazta meg kifogásait. A náci mentalitást elutasító beszéde nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a felsőház az eredeti javaslatot nem fogadta el, viszont a módosításokat a felsőház többsége megszavazta.154 A felsőház a módosított szöveget visszaküldte a képviselőháznak. A képviselőház azonban a módosítások lényegét visszautasította.15 5 Ekkor az alkotmányos eljárás szerint a két ház közös bizottságot küldött ki az egyeztetésre. Ez úgy határozott, hogy nem az 1939. január 1, hanem az 1919. évi augusztus 1. napja legyen a cezúra.15 6 Végül is a kényszerhelyzetben a közös bizottság által fogalmazott szöveget a felsőház egyházi tagjai is megszavazták. A felsőház egyes tagjai azonban a kudarcból le tudták vonni a konzekvenciát. Károlyi Gyula gróf, aki az egész ellenakciót szervezte, a törvényjavaslat elfogadása után, 1939. április 30-án lemondott felsőházi tagságáról.157 A harmadik zsidótörvény. Az 1939-es új országgyűlésbe a keresztény párt csak töredékeiben, néhány mandátummal került vissza. Ezek birtokosai is a fiatalabb nemzedékhez tartozó papok voltak, akik a hivatásrendiség szellemében kezdték közéleti pályájukat. A párt parlamenti képviseletének az agg pártelnök, Zichy János gróf mellett tényleges vezetője Közi-Horváth József volt. Közi-Horváth „szüzbeszédében" a Teleki-kormányt támogató keresztény párti politikát a jobbfelé nyitás szellemében fogalmazta meg. A szociális demagógiától sem mentes szónoklat ismertetése helyett többet mond, ha az utána szóló Meskó Zoltán nyilas képviselőt idézzük: „Elsősorban Közi-Horváth József igen t. képviselőtársam beszédére óhajtok reflektálni — mondta a régi parlamenti tradícióknak megfelelően Meskó. — Mindenekelőtt megállapítom, hogy beszédének legnagyobb részét a legnagyobb örömmel hallgattam, és magam is aláírom... Nagyon örülnék, ha ezt a beszédet is, amely nagyjában és egészében a nemzetiszocialista ideológiának felel meg, olvasták volna odakinn.'45 8 Most a legautentikusabb, egy nyilasvezér igazolta a néhai Széchényi György gróf véleményét: Közi-Horváth nézetei inkább megfelelnek a nemzetiszocializmus elveinek, mint a katolicizmusénak. 153 FN 1935. IV. köt. 85. ü. 1939. április 15. 135—138. 154 FN 1935. IV. köt. 87. ü. 1939. április 18. 201—208. 155 KN 1935. XXII. köt. 389. ü. 1939. április 19. 591—592.; 391. ü. 1939. április 21. 595—617. old.; 394. ü. 1939. május 3. 624—626. '"FI 1935. IX. köt. 414. sz. 328—329. 157 Az ellenállásnak csak erkölcsi értelme volt. A felsőház csak egyszer küldhette vissza a törvényjavaslatot, utána azt a kormányzónak ki kellett hirdetni. Magyar Törvénytár, 1939. évi törvénycikkek. 1939: IV. tc. Bp. 1940. 129—149. 158 KN 1939. I. köt. 7. ü. 1939. június 22. 125.
