Századok – 1987
DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355
370 DOKUMENTUMOK azonban megmásítva elhatározását, azonnali hadüzenet mellett döntött.2 4 Mi történhetett a két minisztertanács között leforgott huszonnégy óra alatt? Minden jel és adat arra vall, hogy a magyar vezérkar, természetesen német nyomásra, Horthyt és Bárdossyt megnyerte a hadüzenet tervének. Horthyt tehát legelső sorban terheli a felelősség, mert mint államfő és legfőbb hadúr, ő volt a legfelsőbb és döntő tényező. Igaz, hogy Horthyt mint államfőt parlamentileg felelősségre nem lehet vonni, de a történelem, a magyar nemzet és saját lelkiismerete előtt mégis ő volt a legfőbb felelős tényező. Horthy és Bárdossy 1941 júniusában elkövetett bűne a magyarságnak rengeteg vérébe, erkölcsi és anyagi értékeinek pusztulásába és nemzeti becsületünk beszennyezésébe került. Horthy akkor, midőn a Szovjetnek küldött hadüzenetet aláírta, bizonyára nem sejtette, hogy három év és négy hónap elteltével ezt mily keservesen meg fogja bánni. De ez nem lehet mentsége az ő és kormánya eljárása téves, sőt vétkes mivoltának, amellyel a nemzetet végpusztulásba döntötte. Az, aki államfő és legfőbb hadúr, legfőképpen felelős is, politikailag és erkölcsileg egyaránt. Horthy tévedett, a tragikus azonban az, hogy az egész nemzet fizetett rettentő nagy árat vezetői tévedéséért. Mi sem mutatja jobban azt a megalázóan végzetes szerepet, amelyet Magyarország a Szovjetnek való hadüzenetével játszott, mint az a levélváltás, melyet Horthy akkor Hitlerrel folytatott. Ezek a levelek, melyek csak később, a Bárdossy elleni per folyamán tétettek közzé, de melyeknek létezéséről és tartalmáról én már a hadüzenetet követő időkben értesültem Budapesten, minden kétséget eloszlatnak Horthy szerepe körül. Június 21-én Hitler levelet írt a kormányzónak, melyben megköszöni neki a német csapatok átengedését magyar területen a Szovjet ellen. Sztójay2 5 és Werth vezérkari főnök sürgetik Horthyt, hogy azonnal csatlakozzék a Szovjet elleni hadjárathoz. Horthy erre a következő levelet intézi Hitlerhez: „Kegyelmes Uram! Bensőséges köszönettel vettem Kegyelmes Uramnak június 21-i levelét. Az Oroszország elleni háború híre bennem és az egész magyar nemzetben a legőszintébb elégtételt és öröm érzetét keltette. Biztosíthatom Kegyelmes Uramat, hogy teljes mértékben méltányoljuk az okokat, amelyek erre a lépésre késztették és szilárd meggyőződésünk, hogy ez a küzdelem az európai kultúra és civilizáció megmentésére elkerülhetetlenül szükséges. Tudjuk, hogy ez a háború Németország és szövetségesei részére győzedelmesen fog végződni. 24 A hadüzenetről a minisztertanács 1941. jún. 26-i ülésén született döntés. A BarCZa által említett másik minisztertanács hat nappal korábban, jún. 15-én volt, amikor is a kormány tagjai a szovjetellenes háborúhoz való önkéntes csatlakozás gondolatát elvetették. Lásd bővebben: Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919—1945. Második, átdolgozott kiadás. Bp., Kossuth. 1975. 248. old. (A továbbiakban: Juhász Gy.: Mo. külpolitikája. 1919—1945.) 25 Sztójay Döme — hivatásos katona, diplomata, szélsőjobboldali politikus. 1919-ben részt vett az ellenforradalomban, majd a Horthy-hadseregben különböző beosztásokban dolgozott. 1927-től katonai attasé Berlinben, majd 1935. dec. 10-től 1944. márc. 22-ig ottani magyar követ. 1944. márc. 22-től aug. 29-ig miniszterelnök. 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélték és kivégezték.
