Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A FASIZMUS 35 rozás — némi megszorításokkal — zsidónak minősítette mindazokat a keresztényeket, akiknek szülei vagy egyik szülője, illetve négy nagyszülője közül kettő valamikor is izraelita vallású volt. Ezután a törvényjavaslat korlátozó rendszabályokat tartalmazott. Zsidó nem nyerhetett magyar állampolgárságot, nem lehetett felsőházi tag, korlátozta a képviselőválasztási és a törvényhatósági bizottsági választási jogot, nem lehetett köztisztviselő, bíró stb. A törvény tehát erősen korlátozta a zsidók állampolgári és politikai jogait. A numerus clausust tovább szűkítette, és azt 6%-ban szabta meg, arra hivatkozva, hogy az ország összlakosságán belüli arányszámuk is ennyi. A színház, a film és a sajtó területén pedig a numerus nullus bevezetését írta elő. Korlátozta kereskedelmi és iparűzési tevékenységüket, a földingatlanok birtoklását.14 5 Miután Serédi hercegprímás az első zsidótörvény alkalmával kifogásolta, hogy a kormány előzetesen nem küldte meg neki a tervezetet, Imrdéy most ezt a javaslatot Esztergom rendelkezésére bocsátotta. A prímás az ügy fontosságára nézve 1939. január 13-ára rendkívüli püspökkari értekezletet hívott össze. A püspököknek beszámolt arról, hogy „a súlyosabb nehézségek kiküszöbölése végett tárgyalásokat folytatott a miniszterelnök és a kultuszminiszter urakkal, aminek folytán főkép a tervezett törvény azon alapvető hibájára mutatott rá, hogy a megkeresztelt zsidók közül sokat zsidónak minősít... E szóbeli tárgyalások után írásba is foglalta a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit: általános elvként leszögezi, hogy sokkal súlyosabb ok kell ahhoz, hogy valakit az őt megillető jogoktól megfosszunk, mint ahhoz, hogy olyan jogokban ne részesítsünk, amelyek őt nem illetik meg. A törvényjavaslat gazdasági és külpolitikai, valamint a faj kihangsúlyozásából származó belpolitikai következményeire vonatkozó aggodalmait most mellőzni akarja, de fenntartja a felsőházban már kifejtett állásfoglalását, hogy ti. nem híve a visszaható erővel bíró törvénynek, továbbá hogy minden törvénynek az igazságosság, valamint a helyes felebaráti és önszeretet alapjára kell helyezkednie, s végül hogy a keresztség szentségének hatályát semmiféle emberi törvény által terminushoz kötni nem lehet. Hangsúlyozza azt is, hogy a zsidó szellemnek a közéleti, gazdasági és egyéb tereken való visszaszorítását feltétlen szükségesnek tartja azon okok következtében, melyek miatt az Egyház a liberális felfogással éles harcban a recepciós törvény146 életbelépésétől kezdve küzdött hazánkban is e szellem ellen. Jelen törvény jogi természetét nézve nem mondható egyszerű büntetőtörvénynek, mert a jogfosztást nem indokolja egyéni deliktummal.14 7 Inkább represszáliának tekinthetjük, mely a magyar polgárok egy csoportjának bizonyos tagjai által elkövetett visszaélések miatt az egész csoportot sújtja. A represszáliákban mindig van igazságosság is, de igazságtalanság is; és az Egyház ezeket nem helyesli, mert felfogása szerint mindenki maga egyénileg felelős 145 A népszámlálások szerint a trianoni Magyarország területén a lakosságból 1920-ban 5,9%, 1930-ban 5,1% és 1941-ben 4,3% volt izraelita felekezetű. 146 Az izraelita vallás recepciójáról az 1895:XLI1. tc. szólt. 147 deliktum (delictum): bűncselekmény 1968.
