Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
34 GERGELY JENŐ tenni kell valamit, s a szükséghelyzetben a kivételes intézkedéseket is elfogadja. Végül is a katolikus főpapok (a többi keresztény felekezettel együtt) megszavazták a javaslatot, amit a felsőház nagy többséggel elfogadott.139 A katolikus főpapok azért tartották elfogadhatónak a törvényt, mert az nem vetett fel faji kérdést, és nem érintette a zsidók felekezeti és politikai jogait. A Corpus Jurisba 1938: XV. tc.-ként felvett törvény lényege az volt, hogy minden 10 főnél több alkalmazottal dolgozó hitelintézetnél, ipari és kereskedelmi üzemnél a hivatalnokként alkalmazott zsidók számát 20%-ra korlátozta, ugyanígy 20%-os numerus clausust állapított meg — bizonyos kivételekkel — a szabad pályákra. Zsidónak azt tekintette, aki izraelita vallású, illetve aki csak 1919. augusztus 1. után keresztelkedett ki.140 Imrédy Béla kormányalakításakor a katolikus szociális eszmék és reformprogram mellett kötelezte el magát. A képviselőházban az 1938/39. évi költségvetési vitában a keresztény párti képviselők már igennel szavaztak, a párt újból kormánytámogató lett.14 1 A felsőházban pedig Horváth Győző c. püspök, kalocsai nagyprépost fejezte ki az egyház fokozott bizalmát a keresztényszociális politikát deklaráló Imrédy iránt.14 2 Az első zsidótörvény tehát nem zavarta meg az állam és az egyház jó együttműködését. A második zsidótörvény. Az első zsidótörvény nem váltotta be a konzervatívok azon reményét, hogy segít kifogni a szelet a szélsőjobboldal vitorláiból. Az Imrédykormány már 1938. december 23-án —* a keresztény szeretet ünnepének előestéjén — beterjesztette a képviselőházba „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló törvényjavaslatot.14 3 Vizsgáljuk meg, hogy mit tartalmazott ez a javaslat. Az 1. § a „zsidó" fogalmának a meghatározásánál radikális változtatásokat tartalmazott az előzőhöz képest, amennyiben ezt most már a származás, vagyis a fajiság alapján kívánta eldönteni. Az eredeti szöveg nem ismert különbséget az izraelita vallású zsidó és a kikeresztelkedettek (konvertiták) között. Ezen a ponton az összeütközés a katolikus egyházzal elkerülhetetlennek látszott. Az 1. § így hangzott: „A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. . ,"14 4 Ez a származási alapon való meghatá-13 "Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés felsőházának nyomtatványai. Felsőházi napló, (tovább: FN 1935.) III. köt. 67. ü. 1938. május 24. 284—323. 140 Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés felsőházának nyomtatványai. Irományok, (tovább: FI 1935.) VII. köt. 325. sz. 426—443.; Ugyanott, VIII. köt. 327. sz. 46^»8.; Magyar Törvénytár, 1938. évi törvénycikkek. Bp. 1939. 132—144. 141 KN 1935. XIX. köt. 318. ü. 1938. május 23. 102—107. 142 KN 1935. III. köt. 69. ü. 1938. június 23. 359—361. 143 KN 1935. XXI. köt. 358. ü. 1938. december 23. 211—212. 144 FI 1935. IX. köt. 408. sz. 288—318.
