Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezései fényében 255
HORY ANDRÁS VISSZAEMLÉKEZÉSEIRŐL 285 szintű reprezentáció többnyire mindig hozzátartozott, hozzátartozik. Annak, hogy a korábbi korokban a követségeken, nagykövetségeken az arisztokrácia tartotta a legtöbb posztot megszállva, nemcsak a társadalom feudális szerkezete, majd feudális maradványai adják a magyarázatát, hanem — természetesen ebből fakadóan — az a tény is, hogy az arisztokratáknak többnyire megvolt a módjuk a költséges élethez fizetésüket saját vagyonukból is kipótolni. Belgrádi korszakában Hory még azon panaszkodik, hogy nincs saját autója, bérkocsin kell közlekednie, és érezhetően irigyli barátját, az olasz követet azért a bőkezű ellátmányért, amelyet kormányától élvez. 1939-ben Horynak Varsóban ellenben már két luxusautója van, saját sofőrt tart, és — csak a példa kedvéért — 42(!) saját gyűjtésű értékes perzsaszőnyeget kénytelen hátrahagyni.8 2 Természetesen az elmúlt nem egészen két évtized békés gazdasági élete általánosan növelte a jólétet, legalábbis segített az első világháború utáni elesettségből kiemelkedni. Hory gyarapodása azonban jóval tetemesebb, és pályájának felívelésével sem lehet kizárólagosan megmagyarázni. Emlékirataiból kitűnik, hogy a család Kolozsvár környékén megmaradt földjét a húszas években jó áron sikerült parcellázni, tehát a vagyon egyik forrása ez lehetett. Ám Hory tehetőssé válásában annak az életvitelnek is feltétlenül szerepe lehetett, amely lehetővé, sőt szükségessé teszi számára, hogy inasainak alaposan a körmükre nézzen, hogy — mint elbeszéli — maga menjen le a követség pincéjébe az általa adott estély előtt az üres üvegeket összeszámolni, a pincét lelakatolni.8 3 És ebbe az életvitelbe beletartozott — ki tudja, még mi mindenen túl — a belgrádi szőnyegügylet esete is, amikor inasával összeszövetkezve szinte fillérekért vásárol nagyértékű szőnyeget.8 4 Két fontos pont a magyar-jugoszláv kapcsolatokban Befejezésül — amint azt már fentebb jeleztük — foglalkoznunk kell a magyarjugoszláv kapcsolatok alakulásával a húszas évek dereka táján, amelynek akkortájt két csomóponti eseménye volt. Az egyik Stepan Radicnak, a Horvát Köztársasági Parasztpárt vezetőjének 1925 január elején történt letartóztatása, az iratai között talált és a magyar kormányt kompromittáló dokumentumok publikálása, a másik pedig Horthy Miklósnak a mohácsi mezőn a tragédia 400. évfordulója alkalmából elmondott beszéde. Hory a letartóztatás időpontjában Budapesten időzött, ott éri első beosztott tisztviselőjének, Wodianer Andornak a távirata, hogy „az udvari bál elmarad", és így nem szükséges Belgrádba visszatérnie. Azonnal átlátta a sürgöny valódi értelmét, azt 81 Mivel a korabeli magyar külpolitika legfontosabb célkitűzéseiben hosszú éveken át teljesen eredménytelen volt, ezért a tevékenységével szemben élesen kritikus közvéleményre figyelemmel is a Disz tér exponenseinek takarékos gazdálkodást kellett folytatniuk. 82 Kézirattár. Az 1939. évi német-lengyel háború. (A német agresszió) 27. 83 Kézirattár. Bukarestben 1921—1924. 137. Uo. Belgrádban 1924—1927. 121. 84 Uo. 120. 3 Századok 87/2-3
