Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezései fényében 255
274 PRITZ PÁL mondat arra vall, hogy a „bizalmas jellegű" iratait az 1944-ig elkészített kéziratában nem hasznosította, tehát az egy általános áttekintés lehetett.) A vagyon megsemmisült, a kenesei ház elpusztult, pasaréti villája állami tulajdonba került. Feleségével — akit 1941. december 31 -ével történt nyugdíjazása45 után vesz nőül — fizikai munkával tartják el magukat. 1951-ben Balatonakarattyára költöznek. Néhány év múlva az orvosok eltiltják a fizikai munkától. A kényszerű semmittevés óráiban támad a gondolata, hogy ismét tollat fog a kezébe. 1956-ban készül el az első kötettel, amely az érettségéig vezeti a mese fonalát.4 6 A következő kötetben nincsen évszám, de minden bizonnyal nem sokkal később készülhetett el.47 „A nehézségek akkor kezdődtek, amikor diplomáciai pályafutásom megírásához fogtam" — írja, hiszen itt már nagyon szüksége lett volna a pontos rekonstrukcióhoz az iratokra. Az okmánygyüjtemények közül sikerült megszereznie a Külügyminisztérium által még 1939-ben, illetve 1946-ban kiadott köteteket, amelyek 1920—1921-re közölnek iratokat,4 8 az Iratok az ellenforradalom történetéhez c. sorozat addig megjelent első három kötetét,4 9 valamint az első ízben 1959-ben publikált Magyarország és a második világháború c. dokumentumkötetet.5 0 Segítségére volt ezen kívül Albrecht Ferenc barátja, aki a korabeli hírlapi anyagot másolta, kivonatolta számára megadott szempontok szerint. Egyik volt attaséja, Papp Gábor barátja pedig a megtalált iratok elolvasásában és lemásolásában segédkezett.5 1 így készül el a Bukarestben 1921 —1924 c. kötet 1960-ban, a Belgrádban 1924— 1927 c. kötet 1961-ben, Az 1939. évi német-lengyel háború 1959-ben és A pálya végén 1940—1942 c. kötet 1961-ben. Vizsgálódásunk szempontjából tehát az a nagyon lényeges, hogy a visszaemlékezések az ötvenes évek derekától a hatvanas évek legelejéig és itthon készültek. Ezért van az, hogy a kéziratokban sehol sem találhatóak olyan részek, amelyek sérelmesek 45 Külügyi Közlöny 1942. I. sz. 4. 46 Belmagyar utca 47. 41 A Belmagyar utcától a Dísz térig 1901—1919. 48 Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. Published by Hungarian Ministry for Foreign Affairs. Collected and edited by Dezső Ujváry. Vol. I. 1919—1920. Bp. 1939. Vol. II. 1921 January to August. Bp. 1946. 49 Iratok az ellenforradalom történetéhez. 1. köt. Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919—1921. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Nemes Dezső. A kötet iratanyagát összeállították és a szerkesztésben részt vettek: Karsai Elek, Kubitsch Imre, Pamlényi Ervin. Második kiadás. Bp. 1956.; II. köt. A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921 — 1924. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Nemes Dezső. A kötet forrásanyagát összeállította és a szerkesztésben részt vett Karsai Elek. Bp. 1959.; III. köt. Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon 1924—1926. A bevezető tanulmányt írta és a szerkesztésben közreműködött Nemes Dezső. A kötet forrásanyagát összeállította és jegyzetekkel ellátta Karsai Elek. Bp. 1959. (A továbbiakban: Iratok 111.) 50 Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Az iratokat összegyűjtötte és a bevezető tanulmányokat írta Ádám Magda, Juhász Gyula és Kerekes Lajos. Bp. 1959. 51 Kézirattár. Belgrádban 1924—1927. II. lap, valamint uo. A pálya végén 1940—1942. II. lap.
