Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezései fényében 255
HORY ANDRÁS VISSZAEMLÉKEZÉSEIRŐL 271 A világháború kirobbanásakor nem sodródik a tömeghangulattal, nem zengi a kórussal, hogy „Megállj, megállj kutya Szerbia. Nem lesz tied Hercegovina". Nem azért, mintha át tudná látni, hogy a Monarchia és vele együtt a történelmi Magyarország széteséséhez vezető küzdelem utolsó, véres időszakának kezdetére érkeztek. Számára Erdély a legfontosabb, kezdettől egy román betörés víziójával viaskodik. Hory nem tudja összeegyeztetni hazafiságával és kötelességtudásával, hogy amíg sokan a frontokon véreznek, ő közben elbújjon a minisztérium falai mögé. Már nem sokkal a háború kirobbanása után bevonultatását kéri, de nem viszik el katonának. 1917 tavaszán egyik huszárkapitány ismerőse segítségével és némi furfanggal a galíciai frontra kerül annyi időre, amíg munkahelyéről orvosi papírjai alapján betegszabadságot kap. Az eset abszolút jellemző mentalitására. Vállalja a frontszolgálatot, amellyel talán nem is mások, hanem elsősorban saját maga előtt bizonyítja a lógósokkal szembeni morális fölényét. Ugyanakkor azonban ez a szolgálat — majd nem sokkal később egy hasonló vállalkozása — inkább ízelítőt ad neki a hadiélményekből, de arra már korántsem törekszik, hogy a pokol e földi bugyraiba valóban mélyen és tartósan leereszkedjék.3 7 1917 október végén Hadik János közélelmezésügyi miniszter ki akar valakit küldeni Romániába, mert a legyőzött ország3 8 terményeiből Magyarország javára megállapított kvóta — a németek miatt — csak nagyon hiányosan érkezett meg. Horyt szemelik ki a hatékonyabb helyszíni ellenőrzésre, aki vállalja a feladatot, és a bukaresti osztrák-magyar katonai meghatalmazott mellé nevezik ki polgári biztosnak. Bukaresti működése hamar megtanítja, hogy „a németekkel nem jó egy tálból cseresznyét enni". Ügyesen megtudja, hogy a németek egy egész szerelvény élelmet indítanak útnak a kvótájukon felül. Jelenti az esetet Hadik Jánosnak, aki a Magyarországon keresztülhaladó szerelvényt feltartóztatja. Az ügyből parázs vita támad, a magyarok végül kénytelenek továbbengedni a szállítmányt, de azzal a feltétellel, hogy azt hozzáírják a németek kvótájához.3 9 A Romániával folytatott béketárgyalások két szálon futottak. A politikai kérdésekről semmi tájékozottsága nem volt, a gazdasági természetű tárgyalásokba ellenben őt is bevonják. Az egyik román delegátussal folytatott beszélgetéséből véletlenül értesül, hogy a közös külügyminisztérium a Romániával való vámuniót fontolgatja. Azonnal jelent Szterényi József kereskedelemügyi miniszternek, aki arra utasítja, hogy plenáris ülésen, tehát a románok előtt tiltakozzon a terv ellen. E lépés a delegáció vezetője — aki különben nem más, mint Gratz Gusztáv későbbi magyar 31 К 59. 7. tétel. Személyzeti ügyek. D-H. Hory András iratai. 38 Románia 1916. augusztus 17-én Bukarestben titkos egyezményt köt az antanthatalmakkal, majd 27-én hadat üzen a Monarchiának, csapatai betörnek Erdélybe. A Monarchia segítségére siető német csapatok a románokat hamar kiverik Erdélyből, majd Bukarestig meg sem állnak. 1918. május 7-én Románia —jóllehet 1916-ban az antanttal szemben kötelezettséget vállalt, hogy nem köt különbékét — súlyos feltételeket vállalva aláírja a békét a központi hatalmakkal. 35 Kézirattár. A Belmagyar utcától a Dísz térig 1901—1919. 226. 3*
