Századok – 1987

KRÓNIKA - Nemes Dezső 1908-1985 (Siklós András) 244

KRÓNIKA 247 sem tért ki, az ötvenes évek végén írt tanulmányai, felszólalásai az előtérbe nyomuló problémákra (személyi kultusz, Blum-tézisek, revizionizmus) feleletet kívántak adni.2 A felszabadulás történetét tárgyaló feldolgozás kiegészítve egy terjedelmes záró fejezettel, mely a felszabadulást követő 15 esztendőről adott áttekintést, 1960-ban újólag megjelent. A 15 év történetét részletesen taglalta az Akadémia 1960. évi nagygyűlésén tartott előadás és egy önálló kiadvány is (A népi Magyarország 15 éves fejlődése), mely ugyancsak 1960-ban látott napvilágot. Nemes Dezső e korszak történetére később még visszatért,3

de az ötvenes évek múltával, a hatvanas évek előrehaladtával figyelme már nem Magyarország történetére, hanem újólag a magyar munkásmozgalom történetének feltárására irányult. A párt történetének átfogó feldolgozása már ezt megelőzően is feladatként jelentkezett, de az ötvenes évek erre irányuló kísérletei, a feladat elvégzésével megbízott munkaközösségek munkája nem jutott túl egy-egy előadás formájában elhangzó vázlat összeállításán. Egy évtized múltával kedvezőbb körülmények között, új szerzői gárdával, jobb és nagyobb forrásanyag birtokában lehetett folytatni, valójában újrakezdeni a félbemaradt elgondolás megvalósítását. A hatvanas évek második felében és ezt követően gyors egymásutánban láttak napvilágot a forradalmi munkásmozgalom történetét feltáró kötetek4 Az új kiadványnak, mely mint címe is mutatta — „A magyar forradalmi munkásmozgalom története" — nem szűken értelmezett párttörténet kívánt lenni. Nemes Dezső volt a főszerkesztője. Fáradhatatlan munkája nem lebecsülendő szerepet játszott abban, hogy e szigorúan adatszerű, sokoldalúan megalapozott kézikönyv — mely napjainkig is egyedülálló a maga nemében — viszonylag rövid idő alatt elkészült és hozzáférhetővé vált. Végső soron e kiadvány egységes koncepciójának, álláspontjának védelmében íródott Nemes Dezső ezt követő — 1974-ben megjelent — munkája: „A magyar munkásmozgalom történetéhez. Tények, viták, tanulságok". A szerző e könyvében — bővítve, továbbfejlesztve a korábban elmondottakat — a szociáldemokrata párt és a párton belül jelentkező ellenzék első világháború előtti és alatti szerepét vizsgálja, nem egy esetben nyíltan polemizálva ellentétes nézetekkel és állításokkal. Nemes Dezső a polemikus feldolgozó munkát folytatni kívánta, de a tervezett második kötetből 1982 végén, 83 elején már csak az első fejezetek jelentek meg folytatólagosan a Párttörténeti Közleményekben.5

E fejezetek az 1918—1919 évi forradalom kezdeti időszakát tárgyalták. Kapcsolódva más ez időben, ezt megelőzően napirendre került szerzői és szerkesztői munkákhoz.6 Nemes Dezső élete utolsó évei és hónapjai során — és ez is kapcsolódott az előbbeniekhez — Kun Béla életével. Kun Béla politikai életútjának nem egykönnyen feltárható és nem egykönnyen tisztázható problémáival foglalkozott. 1979-ben terjedelmes hozzászólásban publikálta véleményét az akkor megjelent Kun Béla könyvről Borsányi György munkájáról —, mely Kun Béla politikai életrajzát kívánta feltárni és bemutatni. E hozzászólás, mely bírálatnak, helyreigazításnak volt szánva, a későbbiek során önálló feldolgozássá 2 A hazafiság kérdése és a jobboldali jelenségek. Budapest, 1955. A néptömegek történelmi szerepe és a személyi kultusz kérdése. Századok, 1956. 3. sz. Vita a Blum tézisekről (Vitaindító referátum és felszólalás). Párttörténeti Közlemények, 1956. 3. sz. A magyarországi revizionizmus kifejlődése... Társadalmi Szemle, 1958. 1. sz. 3A lenini eszmék ereje. Budapest, 1970. A felszabadulás utáni negyedszázad értékeléséhez (Hozzászólás Berend T. Iván: „Utunk a hetvenes évtizedig" cimü akadémiai előadásához). Párttörténeti Közlemények, 1980. 3. sz. 4 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1—3. kötet. Budapest, 1966, 1967, 1970. A három kötet 1972-ben közös kötetben jelent meg. 5 Az MSZDP 1918. októberi rendkívüli kongresszusa. Az őszirózsás forradalom és az MSZDP. A KMP létrejötte és kezdeti tevékenysége. Az 1919. januári politikai válság Magyarországon és a munkáspártok. Párttörténeti Közlemények, 1982. 2, 3, 4 és 1983. 2. sz. 6 Forradalmak és Tanácsköztársaság Magyarországon 1918—1919. Budapest, 1979. Magyarország története. V. 1918—1919. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1980.