Századok – 1987
FOLYÓIRATSZEMLE - Santos; Julia: A népfront születése Spanyolországban 229
FOLYÓI RATSZEM LE 229 február 6-i fasiszta államcsínykísérlet körülményei között a baloldal a francia forradalom tapasztalataiból merítette érveit: a radikálisok a jakobinus gazdaságpolitika újraérvényesítését sürgették; a népfront hívei a békés, erőszaktól mentes, humánus forradalom eszményét népszerűsítették. A Vichy-korszak számára a forradalom olyan negatív példaként szolgált, mellyel szemben önmagát definiálva a „l'ordre nouveau" megvalósítására mozgósíthatott. Formailag is hatása alatt, „nyelvi rabságában" fogalmazza meg alkotmányának rendfenntartó alapelveit: a Travail, Famille, Patrie hármas követelményét. Az ellenforradalmat diszkreditáló Vichy-éra után a forradalomhoz történő visszatérés — a szerző szerint — pszichoszociális kcnyszerY.ín{ jelentkezett. 1789 pozitív tradícióként, az ellenállás történeti előképeként fogalmazódik újra, melynek segítségével a francia társadalom megtört identitását visszanyerheti. Az alakuló baloldali integrációban pedig ismét a jövő ígéreteként világít. A közelgő 200. évforduló érthetően ismét előtérbe állítja a francia forradalmat. Becher szerint nem elképzelhetetlen azonban, hogy a politikai tapasztalatok olyan mentalitásváltozást eredményezzenek, melynek következtében a régi történelmi szimbólum elhalványul, varázsa megtörik. Fennáll a veszély, hogy megszűnik a francia forradalom cselekvésre mozgósító ereje, hogy mítosszá merevedhet, olyan társadalmi jelképrendszerré, amely történetét csupán eredettörténetként közvetíti, s a jövőre orientáltságát elveszíti. (Geschichte und Gesellschaft 1985/1. 5—19. о.) E. G. SANTOS JULIA A NÉPFRONT SZÜLETÉSE SPANYOLORSZÁGBAN Általánosan elterjedt az a nézet, hogy Spanyolországban a népfront a Kommunista Párt és a Kommunista Internacionálé küldöttei által a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) balszárnyára, és ennek vezetőjére. Largo Caballerora gyakorolt nyomás eredményeként jött létre, oly módon, hogy ez utóbbi hajlandó lett elfogadni a republikánusok és a szocialista centrum által javasolt választási szövetséget. A valóság ezzel szemben az, hogy a szocialista balszárny kitartóan elutasította az akcióegység létrehozására irányuló kommunista törekvést, ennek következtében a PSOE centruma koalícióra tudott lépni a republikánusokkal. Largo Caballero saját elszigeteltségének felszámolása érdekében változtatta meg korábbi merev álláspontját, és kezdte követelni, hogy a kommunisták, valamint más baloldali munkáscsoportok is kapjanak helyet a formálódó népi blokkban. Az 1934 októberi asturiai munkásfelkelés bukása után a spanyol kommunisták közvetlen céljává a szocialista munkásokkal való „szerves kapcsolat" megteremtése vált, noha távlatilag nem mondtak le egy munkás-paraszt kormány népfelkelés útján történő hatalomrajuttatásáról. így a III. Internacionálé által kidolgozott irányvonal; a republikánusokhoz való közeledés, átmenetileg háttérbe szorult. A szocialista-kommunista szövetség kimunkálására ez utóbbiak kezdeményezésére létrejött ugyan egy összekötő bizottság, de érdemi tevékenységét a PSOE és az irányítása alatt álló szakszervezeti szövetség, az UGT, megakadályozta. A másik szakszervezeti tömörülés, az anarchista CNT is elutasítóan reagált, így a bolsevik típusú munkásegység megteremtése keveset haladt előre. A szocialista centrum vezetője, Idalencio Prieto, 1935 nyarán felvette a kapcsolatot az újjászülető republikánus párt nagy népszerűségnek örvendő első emberével, Azanával. Largo Caballero, saját befolyásának megőrzése érdekében, novemberben csatlakozott a baloldal választási szövetségéhez, az őt követő szocialista szakszervezeti és ifjúsági vezetés pedig addigi magatartását megváltoztatva érdemi tárgyalásokba bocsátkozott a kommunistákkal. Ez a PSOE centrumának éles ellenzését váltotta ki, Largo Caballeronak le kellett mondania a párt végrehajtó bizottságának elnöki tisztéről, sőt a republikánusok tiltakozása miatt még a pártközi koalíciós bizottságból is kimaradt. Mivel azonban a szocialista balszárny nélkül lehetetlen lett volna a pártszövetség megteremtése, ők pedig végül elkötelezték magukat a