Századok – 1987
FOLYÓIRATSZEMLE - Emerson; D.: Délkelet-Ázsia: az elnevezés eredete 225
FOLYÓIRATSZEMLE D. EMERSON DÉLKELET-ÁZSIA: AZ ELNEVEZÉS EREDETE „Egyes szavak, mint például » Délkelet-Ázsia « és » egyszarvú « lehetővé teszik a számunkra, hogy megvitassunk olyan kérdéseket, amelyekről különben aligha ejthetnénk szót. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy e fogalmaknak nagyobb szilárdságot tulajdonítsunk, mint amennyit a tények megengednek" — idézi egyik pályatársának véleményét a szerző, aki arra a feladatra vállalkozott, hogy röviden áttekintse a „Délkelet-Ázsia" fogalom történetét. A megnevezés mindkét tagja európai eredetű: az „Ázsia" elnevezést az ókori görögök nyomán — az európai felfedezők és gyarmatosítók honosították meg, és az ő nézőpontjukat tükrözte a földrajzi szűkítés is: az egyik viszonyítási alaptól, Kínától délre, a másiktól pedig Indiától keletre. Az angolszász irodalomban a kifejezés először 1839-ben, Howard Malcom amerikai utazó könyvének címében jelenik meg: Utazások Délkelet-Ázsiában. (Travels in South-Eastern Asia, Boston, 1839) A kétkötetes munkában azonban Malcom egyetlenegyszer sem használja e megnevezést, és a címet sem magyarázza meg, valószínűleg annyira magától értetődőnek találta. Ennek ellenére aligha lehetne azt állítani, hogy feltétlenül őt illeti e kifejezés megalkotásának a dicsősége: a fogalom kézenfekvöségét tekintve ugyanis nem zárható ki, hogy tőle függetlenül mások már korábban is használták. A 19. század további évtizedeiben a történelmi fejlemények nem kedveztek a Délkelet-Ázsia megjelölés elterjedésének. A gyarmatosítás tendenciája inkább az volt, hogy egyre kisebb és kisebb egységekre szabdalta szét a délkelet-ázsiai térséget. Fontos kivételt jelentettek azonban a németek és az osztrákok, akik nem rendelkeztek saját gyarmattal, és ezért hajlamosak voltak egységesebbnek tekinteni a régiót, mint a régi kolonialista hatalmak. Érdekes módon éppen egy bécsi születésű tudós, Robert Heine-Geldern (akit ma a délkelet-ázsaiai tanulmányok egyik atyjának tekintenek) nevéhez fűződik a fogalom meggyökereztetése a tudományos életben: 1923-ban megjelent nagyszabású monográfiájának a „Délkelet-Ázsia" (Südostasien) címet adta. A két világháború közötti időszakban már több kisebb cikk és tanulmány címében is feltűnik e kifejezés, ám egészében véve megállapítható: Európában még a harmincas években is ritkaságnak számított e fogalom használata s ez még inkább érvényes az Egyesült Államokra. A délkeletázsiai kutatások amerikai népszerűsítésében s a „Délkelet-Ázsia" fogalom elfogadtatásában a kulcsszerepet a fasizmus elöl az Egyesült Államokba emigrált Heine-Geldern játszotta. Az ő segítségével alakult meg az első Délkelet-Ázsia Kutató Intézet is. Végül aztán mégsem a tudományos kutatás, hanem a háború fogadtatta el szélesebb körben Délkelet-Ázsia fogalmát, a térség ugyanis all. világháború egyik legfontosabb ázsiai hadszínterévé vált. Az amerikai és brit politikusok eleinte persze minden tudományos megalapozottság nélkül, kényelemből és technikai egyszerűsítésből használták e kifejezést, s ezt csak elősegítette, hogy a japán hódítás egységesítette a régiót. A nehéz hadmüveletek precíz térképeket is igényeltek; a National Geographie Society külön térképet készített Délkelet-Ázsiáról. Az 1943-as quebeci konferencián lord Mountbattent a „Délkelet-Ázsiái Parancsnokság" (South-East Asian Command, SEAC) vezetőjévé nevezték ki, s ez a megnevezés sokkal jobban tükrözte a regionális szintű koordinálás szükségességét, mint elődjéé. (Amerikai-Brit-Holland-Ausztrál Parancsnokság: American-British-Dutch-Australian Command, ABDA) Emerson szerint a II. világháború végső soron három módon járult hozzá Délkelet-Ázsia fogalmának elterjesztéséhez: 15 Századok 86/6
