Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - Nemzetközi tudományos konferencia a Duna-hajózás kérdéseiről Budapesten (Borsi-Kálmán Béla) 170
170 BESZÁMOLÓ Úgy vélem, a 9. századi és korábbi történelmünkről, valamint Levédiáról és Etelközről folyó közös gondolkodásunkban a Termacsutól és Bulcsutól ismert hagyomány mellett, a kusza, ám a maguk korában megbízható, értesülésekre alapozott keleti értesülésekre is támaszkodnunk kell. És módszeresebben kell vallatóra fognunk kazár jövevényszavaink időrendi vonatkozásait, nem feledkezve meg hatalmas művelődési jelentőségükről. A 9. századi és a még korábbi átlagéletkorral kapcsolatos találgatásainkat pedig felejtsük el. Bartha Antal NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A DUNA-HAJÓZÁS KÉRDÉSEIRŐL BUDAPESTEN 1985. október 8—9-én az MTA Magyar—Bolgár Történész Vegyesbizottsága és az ELTE Kelet-Európa Története Tanszéke nemzetközi tudományos konferenciát rendezett ,,A Duna-hajózás szerepe Közép- és Dél-Kelet-Európa népeinek 18—20. századi történetében" címmel. A tudományos ülésszak szervezését jelentősen megkönnyítette a Magyar-Bolgár Történész Vegyesbizottság és akadémiánk nagyvonalú támogatása, mely lehetővé tette, hogy az akadémiai csere-egyezmények keretében a többi Duna menti ország szakértőit is meghívhassuk. Meghívásunknak Ausztriából és Romániából tettek eleget. Az előadásokra az ELTE ВТК tanácstermében került sor. A konferencia első napján a Duna-hajózás gazdaságtörténeti aspektusai kerültek előtérbe: Bur Márta, a BTA Balkanisztikai Intézetének főmunkatársa Die Städte am Unterlauf der Donau im internationalen Handel (Az al-dunai városok a nemzetközi kereskedelemben) с. előadásában egyfelől a 16—17. század fordulójától az Osztrák Birodalom és a különböző balkáni országok között megélénkülő kereskedelmi kapcsolatok alakulását kísérte figyelemmel, másfelől bemutatta a Közép-Európából (a Habsburg-monarchiából) a Levante-ra irányuló kereskedelmet, melynek legfőbb tényezője éppen a vízi szállítás (a dunai hajózás) volt. A szélesebb háttér fölvázolása után — a gőzhajózás előtti korszakban vagyunk — adatai főként a különböző magyar városok és néhány al-dunai bolgár és román város kereskedelmi kapcsolatainak fejlődésére összpontosultak a 18. század folyamán és a 19. század elején. A második felszólaló Virginia Paskaleva bolgár professzor, a BTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa volt ,.Schiffahrt und Handel im Unterlauf der Donau im 19. Jh." (Hajózás és kereskedelem az Al-Dunán a 19. században) c. előadásával. A szerző a DDSG (Die Erste Donau-Dampfschiffahrtsgesellschaft) eddigi kiaknázatlan archívumaira, fennmaradt iratanyagára támaszkodva, sokéves levéltári kutatómunka alapján foglalta össze a dunai gőzhajózás — a kezdetektől mintegy fél évszázadon át tartó — viharos fejlődését. Jól érzékeltetve egyszersmind — néhány aldunai város gyors ütemű felvirágzásának példáján —, hogy a gőzhajózás felfutása kihatott az egész térség gazdaságának megélénkülésére is, ami, kivált a 19. század III.
