Századok – 1987
BESZÁMOLÓ - Vitaülés Levédiáról és Etelközről (Bartha Antal) 155
164 BESZÁMOLÓ amikor a sztyeppe nyugati szegletében a bizánci kormányzat látószögébe kerültek. Az egykor tekintélyes nomád birodalmat, a Kazár Kaganátust a magyar katonai erő elvesztése, a kabarok három törzsének csatlakozása a magyarokhoz számottevően meggyengítette. Szvjatoszláv kijevi fejedelem 965-ben megpecsételte a kazár birodalom sorsát. A magyar-kazár kapcsolatok mély következményekkel jártak történelmünkre: kazár eredetű a magyar kettős fejedelemség, nemcsak intézményében, de címeiben is. Gyakori hiba; a bizánci értesülések nem ölelik fel a magyar-kazár kapcsolatok kezdetét és egészét, azok olyan időkre nyúlnak vissza, amelyekről a császárnak nem voltak forrásai. A DAI csak arról tud, hogy a magyarok a Dnyepernél is nyugatabbra éltek, holott oda kétségtelenül a Don mellékéről jöttek. A magyarok vonulása során Levedi szálláshelye egy hosszú időnek a vetülete, a DAI-ban olvasható Levédia név emelte megtévesztő módon a magyar törzsek szállásterületének rangjára. A Dontól az Al-Dunáig terjedő területet Turkiának nevezhetnénk, hangsúlyozva, hogy az egész terület sohasem volt a magyarok birtokában. Történelmünk turkiai eseményeinek csak egyik szakaszáról tájékoztatnak az elbeszélő kútfők, a másik, a nyilvánvalóan hosszabb szakaszára nézve a magyar nyelv régi török jövevényszavai veszik át a szót. Ligeti Lajos megállapítja, hogy nyelvünknek régi csuvasos jellegű elemeit korábban nem sikerült közvetlenül bekapcsolni őstörténeti kutatásainkba. N. I. Asmarin, Gombocz Zoltán, Németh Gyula érdeklődéssel keresték a fontos művelődéstörténeti tanulságokkal járó bolgár-török-magyar kapcsolatok hálózatát, de nem tudták adatolni a kapcsolatok színhelyét és időrendjét. Az adatolás hiánya többrendbeli nehézséget okozott. Az elmúlt idők során az ellentmondásos helyzet kezdett feloldódni, elvesztette bizonyító erejét Gombocz Zoltánnak az az óvása, amelynek értelmében a kazár népnév tiltja a nép és nyelve bolgár-törökhöz sorolását. Gombocz Zoltán tevékenységének korábbi éveiben a Közép-Volga vidékére, 600— 800 körüli időre tételezte fel ezeket a kapcsolatokat. Későbben átgondolta véleményét, és délebbre, az 5—7. század közötti korszakra helyezte a magyar-bolgár-török érintkezéseknek az intenzív szakaszát. A kazárokat azonban köztörök nyelvűeknek gondolta, ezért nem hozhatta kapcsolatba a délebbi körzettel. Ligeti Lajosnak az a véleménye, hogy amint a magyar-bolgár-török együttélésnek a színhelyét délibb vidéken vázoljuk, nem kis meglepetésünkre, a Kazár birodalom határain belül találjuk magunkat. Egyéb érveket mérlegelve, mások is erre a területre és a kazárokra gondolnak. Ligeti Lajos engem is megemlít, hogy a Kazár birodalomban és műveltségi hatásában vélem a honalapítás kori politikai, társadalmi berendezkedésünk és műveltségünk sorsdöntő előzményét. Átveszem a szót, de nem vállalkozom az eszmecsere összegzésére. Véleményemet vázolom a felmerült kérdésekben, és nehezen igazolható hipotézisekhez is folyamodom. Következésképpen, véleményemet magam számára sem tartom véglegesnek. A súlyos, problematikus kérdésekben a megfellebbezhetetlen ítéletek kimondásának szerepkörét átengedem az ügyeletes zseniknek. A nagy tekintélyű vitapartnerek közti nézetkülönbségek az alapkérdésekben is jelentősek. Az élesen sarkított véleménykülönbségek kifejtésekor a szerzőket
