Századok – 1987

BESZÁMOLÓ - Vitaülés Levédiáról és Etelközről (Bartha Antal) 155

BESZÁMOLÓ 157 későbbiekben a Lëved és az Etelküzü kihaltak a magyar nyelvi tudatból, gesta irodalmunkba már nem jutottak el. A gestáinkban fellelhető, leginkább a Volgára vonatkozó Etël név tartja ébren azt a gondolatot, hogy honfoglalás előtti népi hagyományból táplálkozik. Benkő Lóránd is azt tartja, hogy a Levéd név a korabeli magyar nyelvi értékben sem a magyarság teljességének a hazáját, hanem Lëved vezér szálláshelyét jelentette, így érthették ezt a császár magyar informátorai is, a császár azonban félreértés folytán a fejedelem téli szállásának a nevét az egész magyarság földjének értelmezte. Az azonban bizonyos, hogy a Lëved névvel jelölt hely elhelyezkedése az egész magyarság szállásterületének lokalizációjához is komoly fogódzót nyújt. Benkő Lóránd az Árpád nem ismert személyiségeinek visszaszámlálása segítségével úgy vélekedik, hogy Álmos 825—830 táján, Árpád pedig 845—850 táján születhetett. Lëved fővajda pedig megelőzte Álmos nemzedékét, így 810—815 táján születhetett. Lëved a kazár kagán meglátogatásakor már idős volt, ezért emlegette alkalmatlanságát a főfejedelmi méltóság gyakorlására. Lëved szálláshelynév a 9. század 30-as éveinél korábban aligha keletkezhetett, és a század 60-as éveinél tovább aligha volt használatban. Benkő Lóránd szerint az Etelközbe költözés a 9. század 60-as éveinek végén történt. Ezzel egyidőben Lëved szálláshelynév is átszármazott Etelköz egyik szegletére. A DAI Lëvedit elsődlegesen a Chidmas, másodlagosan a Chingilus folyónévvel lokalizálja. A szakirodalom azonban a Chingilus nevet érdemesítette figyelemre. Benkő Lóránd is ezt az eljárást követi, segítségül vette azonban a DAI 42. fejezetében található Singül nevet, amelyik a Chingilusnak valószínűleg török (besenyő) alakja. A Singül pedig a Bug folyónév társaságában bukkan fel a 42. fejezetben. Ennél fogva a Dnyeper jobb parti (nyugati) Ingulec (Inhulec) a. m. „Inhulka, Kis Inhul" és a Bug jobb parti (nyugati) Ingül, Inhul nevű mellékfolyóit veszi tekintetbe Lëved lokalizálása szempontjából. Benkő Lóránd feltételezi e folyók közös, egykori magyar nevét, amelyik *Ingilu lehetett. Csakhogy, a császár úgy értesült, hogy a Chingilos voltaképpen csak a Chidmas folyónévnek másik neve. Czeglédy Károly, kételyekkel ugyan, de lehetségesnek tartotta a Chidmas azonosságát a Kodüma folyónévvel. Benkő Lóránd úgy véli, a nyomozás jó irányban folyt, a Bug egyik jobb parti mellékfolyója a Kodüma. Eredeti alakja Kidima lehetett, ősmagyar változata* Kidma alakban tételezhető fel, amit a DAI-ban olvasható Chidmas híven tükröz. A két névnek egy folyóra vonatkoztatása azonban tolmácsolási műhiba, az is lehetséges, hogy a helyismerettel már nem rendelkező informátorok követték el a tévedést. Lëved szálláshelynév valami „Inhul-vidéke"-félét jelentett. Az egész magyarság szállásterülete a Bug és vízrendszerének vidéke volt, amelyik dél-keleti irányban a Buzuluk-Dnyeper torkolatvidékéig terjedt ki. Ez azonban nem a DAI-ban közölt Etelköznek a területe. Lëved és Kazárországa Don vonalán nem lehettek határosak, a DAI közlése, miszerint a magyarok „régen Kazáriához közel" éltek, földrajzi szemszögből értéktelen. Az azonban igen valószínű, hogy a 9. század első harmadában vagy annak előtte, a magyarok éltek a Don mentén elhelyezkedő kazárok közelében. Benkő Lóránd kétségbe vonja Regino tudósításának hitelét, mely szerint 889-