Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
12 GERGELY JENŐ szervezetét.3 5 Széchényi szerint azok vesznek ebben részt, akik Prohászka „keresztény elvei alapján állva, szociális téren a komoly önképzéstől vissza nem riadnak, és a szociális tevékenységben ismerik fel a bolsevizmus egyetlen hatékony ellenszerét".36 Az útjára induló reformkatolicizmus tehát antikommunista velleitású, de ez nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben ösztönzést adjon a reális kérdésfelvetésekhez is. A Prohászka Társaság díszelnöke Schütz Antal egyetemi tanár, a neves piarista teológus, elnöke gróf Széchényi György lett. Társelnökei pedig a katolikus közélet reprezentánsai: Szekfü Gyula egyetemi tanár, Horváth Sándor domonkosrendi szerzetes professzor, a neotomizmus világhírű müvelője. Pintér József katolikus pap, a katolikus legényegyletek vezetője, Griger Miklós plébános, legitimista képviselő, P. Tornyos Gyula jezsuita, Pethő Sándor tanár, a Magyarság szerkesztője, Sík Sándor piarista szerzetes tanár és költő, Kemenes Illés bencésrendi gimnáziumi tanár. Főtitkárok Mihelics Vid, a hivatásrendiség egyik magyar szakértője, katolikus „szociológus", és Oláh György újságíró, titkárok pedig Aradi Zsolt és Katona Jenő lettek. Ez utóbbiak Pethő munkatársai voltak.37 A Prohászka Ottokár Társaság szoros kapcsolatban állt az Egyetemi Ifjak Mária Kongregációjával, amely már korábban fontolgatta egy a szociális reform kérdéseivel foglalkozó folyóirat megindítását. Végül is Széchényi gróf vagyonára támaszkodva, 1931. júniusában került sor a Korunk Szava című folyóirat megindítására, az „Ifjú katolikusok folyóirata" alcímmel. Széchényi munkatársai kezdetben Katona Jenő és Aradi Zsolt voltak. Katona azonban átmenetileg kivált a szerkesztőségből, mert nem értett egyet Aradi, Balla és társaik diktatúra felé mutató hivatásrendi elképzeléseivel.3 8 Hamarosan kitűnt tehát, hogy a társaság annyira heterogén, hogy a tartós együttműködés lehetetlen. Széchényi ragaszkodott a katolikum tisztaságához, elismerte az egyházi felsőbbség iránymutatását, és erről az alapról határozottan szembefordult a szélsőjobboldali radikalizmussal és a fasiszta eszmékkel. Maga Serédi hercegprímás is figyelemmel kísérte működésüket, akinek a gróf rendszeresen referált. 1932 januárjában azonban a hercegprímás kifogásolta, hogy a Korunk Szava az „ifjúkatolicizmus" fóruma, holott szerinte nincs ifjú- vagy öreg-katolicizmus, hanem csak egy, amit az egyház jelent. Széchényi akceptálta a kifogást, és így a Korunk Szava 1932, március 1-től „Aktív katolikus orgánum" alcímmel jelent meg.3 9 A Korunk Szava által képviselt katolikus reformnemzedék belső meghasonlása Gömbös totális fasiszta kísérletének csúcspontján, illetve annak hatására, 1935-ben ment végbe. Ennek első jele volt, hogy a Korunk Szava fiatal szerkesztői 1935-ben önálló irodalmi kritikai folyóiratot indítottak Vigília címmel. A Vigíliát Possonyi László szerkesztő tőkéjére alapozták, a szerkesztésben Balla Borisz és Aradi Zsolt 35 Egyházi Lapok, 1935. április, 116. old.; Nemzeti Újság, 1931. május 12. 36 Nemzeti Újság. 1931. május 12. 37 Nemzeti Újság, 1931. május 19. 38 Egyházi Lapok, 1935. április, 117. 35 EPL Cat. 44/137—1932.
