Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 13 működött közre.4 0 Az új katolikus folyóirat a francia katolikus irodalmat népszerűsítette és annak szellemében fogantak kritikái is. Amikor Aradi és Balla a politikába merültek el, Possonyi László nívós és haladó szellemű folyóirattá emelte a Vigíliát, amely valóban virrasztás lett az egyre sötétebb magyar szellemi „éjszakában". 1935 azért is cezúra a reformkatolicizmusban, mert a parlamenti választásokon Széchényi és elvbarátai — miután új katolikus pártalakítási kísérleteikkel a püspöki kar sem értett egyet — a keresztény pártban szerepeltek, addig Aradi és Balla a kormánypárt és Gömbös reformpolitikája mellé álltak. (Balla Boriszt egyébként atyja révén baráti szálak is fűzték Gömbös Gyulához.) 1935 tavaszán Aradi Zsolt és Balla Borisz kiléptek a Korunk Szava szerkesztőségéből, és a kormány támogatásával Új Kor címmel saját folyóiratot indítottak, amely hamarosan hetilappá alakult át.4 1 Az Új Kor programadó vezércikkében bejelentették, hogy az ifjúkatolikusok Gömbös Gyula reformpolitikája mellé álltak. Balláék a Quadragesimo anno-t úgy értelmezték, ' hogy annak javaslatai egy totális diktatúra révén, a liberalizmus maradványainak I felszámolásával valósíthatók meg. Az ifjúkatolikusok legmarkánsabb csoportjának politikai irányváltását a katolikus közvélemény megdöbbenéssel fogadta. A keresztény párt vezére, gróf Zichy János nyíltan elmarasztalta őket. A klérus hivatalos közlönye, az Egyházi Lapok is úgy vélte, hogy Balláék „fölfogásukban sok van, ami I nem lehet katolikus".4 2 Gömbös halála után a katolikus szociális tanokért lelkesülő Imrédy Béla, a későbbi miniszterelnök karolta fel az ifjúkatolikusokat. De élvezték a nagytőke egy részének támogatását is. Aradi Zsolt egyik beszámolója szerint báró Kornfeld Móric — konvertita nagytőkés — kezességére több kölcsönt is felvettek. 1937-ben azonban a vállalkozás anyagi csődbe került. Az Új Kort eladták, és csupán a Vigília maradt fenn, amelyet apolitikus jelleggel Possonyi vitt tovább.43 Amikor 1935-ben a Korunk Szava szerkesztősége kettészakadt, az antifasiszta és németellenes katolikus irányzatot képviselő Széchényi gróf a szerkesztést Katona Jenőre bízta. A folyóirat balra tolódott, és a haladó katolicizmus fórumává vált. A szerkesztőbizottság az említettek mellett kiegészült Horváth Sándorral, Molnár Kálmán legitimista pécsi jogászprofesszorral, Szekfű Gyulával és egy esztergomi főegyházmegyés pappal, Almásy Józseffel.4 4 (Ez utóbbi, Almásy Pál altábornagy testvére, régi nemesi családból származott. 1919-ben Bécsben részt vett az ellenforradalmi szervezkedésekben. 1926-tól a budai Szent Imre Kollégium prefektusa volt, ahol kapcsolatba került az akkor joghallgató Barankovics Istvánnal is. 1936-tól Esztergom-vízivárosi plébános, majd 1939-től a budapesti Központi Szeminárium vicerektorává nevezte ki Serédi.)4 5 Katona Jenő egyidejűleg a Magyarság című lapot is 40 Possonyi László: Tettenérés. Bp. 1980. főleg 139—258. 41 Egyházi Lapok, 1935. április, 118. old.; Vásárhelyi Miklós: Katolikusok a szellemi ellenállásban. Beszélgetés Katona Jenővel. Literatura, 1980. 1 sz. 114.; EPL. Cat. 44/1677—1937. 42 Egyházi Lapok, 1935. április, 121. 43 EPL Cat. 44/1677—1937. Aradi Zsolt 1937. május 11-i levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz. 44 Vásárhelyi Miklós: Idézett mű, 116. 45 Hölvényi György: Felelősséggel a nemzetért, a katolikus elvekért. Beszélgetés Almásy Józsefről. (Interjú Almásy Pállal.) Új Ember. 1985. május 19.
