Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 11 csak tolerált, mint támogatott — demokratikus csoportja jelentette az egyik alternatívát. A liberálisnak vagy kereszténydemokratának nevezhető irányzat a püspöki karban alig talált támogatásra, bár orientációját nem tiltották meg, hisz ők is elfogadták a hierarchia tekintélyét, és dogmatikus kifogások sem érhették őket. Ez az irányzat élesen szembefordult a nácizmussal és hazai szövetségeseivel; szociális reformokkal átitatott demokráciát, általános titkos választójogot, demokratikus parlamentarizmust követelt, de nem szakított a legitimizmussal sem. Többségében olyan katolikus világi és klerikus értelmiségiek voltak, akik a katolikus közélet válságából a francia neokatolicizmus szellemében keresték a kiutat. Annak jeles gondolkodói — Maritain, Mounier, Dru — a kereszténydemokrácia elméletiideológiai koncepcióját állították a fasizmus és a katolikus korporativizmus ellenébe. A Jacques Maritain által megfogalmazott integrális humanizmus32 nemcsak az egyéni szabadság, a személyiség sérthetetlenségét jelentette, hanem a diktatúrákkal szemben a demokrácia politikai igenlését is. A keresztény párttal és a konzervatív katolicizmussal elégedetlen elemek jelentkezésében elsősorban az egzisztenciájában megrendült keresztény középosztály és a kilátástalan helyzetbe jutott fiatal értelmiség igényei fogalmazódtak meg úgy, hogy ne kerüljenek szembe az egyházi vezetéssel. Katolikus egyetemisták, fiatal zsurnaliszták és egyes katolikus társadalmi szervezetek fiatal vezetői alakították meg már 1929 őszén a Wesselényi Reform Klub nevü szervezetet.3 3 Szociális programjának középpontjában a nagybirtokrendszer túlsúlyának a felszámolása állt, a nincstelen parasztság — mint nemzetfenntartó erő — földhöz juttatása parcellázás útján, kisbérletek formájában. Elsőként a hercegprímáshoz, Serédi Jusztinián bíboroshoz fordultak, hogy az egyházi nagybirtokokat vegyék ki a zsidó nagybérlők kezéből, és adják bérbe a parasztoknak. A memorandum aláírói között találjuk a későbbi Reformnemzedék vezérkarát, akik közül egyesek a szélsőjobboldalon kötnek majd ki (mint pl. Oláh György újságíró és Meizler Károly képviselő), mások Gömbös szolgálatába szegődnek (mint Aradi Zsolt vagy Balla Borisz), míg ismét mások a baloldal felé orientálódnak (így Katona Jenő vagy Barankovics István újságírók).3 4 A földkérdés megbolygatása miatt maga az OMGE tiltakozott, és hamarosan elérték, hogy a belügyminiszter a Wesselényi Reform Klub működését betiltotta. A gazdasági válság által kiélezett társadalmi feszültségek közepette a fiatal katolikus értelmiség Prohászka Ottokár püspök szociális reformeszméihez visszatérve kereste a választ a saját és a magyar társadalom problémáira. Gróf Széchényi György kereszténypárti képviselő kezdeményezésére, a budapesti katolikus egyetemi hallgatók Mária Kongregációjának közreműködésével, 1931. május 17-én megalakították a Prohászka Ottokár Társaságot, „egy ifjú, szociális kérdésekkel foglalkozó gárda" 32 Maritain, Jacques: Humanisme intégral. Paris 1936. 33 Részletesen lásd Sebestyén Sándor: A Bartha Miklós Társaság 1925—1933. Bp. 1981. 201—207. 34 A Wesselényi Reform Klub 1929. november 7-i memoranduma. Magyar Országos Levéltár. K-149. BM. res. iratok. 124. csomó, 1929-7-8550.; Pesti Napló, 1929. november 7.