Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
118 MÁTÉ ISTVÁN elfogadott programját a nemzeti kérdésben."11 9 A mensevik Galin (Altsuler, szaratovi küldött) javaslatára e pont második felét a kongresszus a következőképpen alakította át: „A nemzeti program nyitott kérdés marad, mivel ezt az Egyesülési Kongresszus nem vizsgálta meg."12 0 Az elnöklő Dan értelmezése szerint ez azt jelentette, hogy a zsidó szociáldemokrácia az OSZDMP következő kongresszusáig hirdetheti a kulturális-nemzeti autonómiát, vagyis addig, amíg az országos párt nem vizsgálja meg alaposabban ezt a kérdéskört.121 A másik változtatás — ahogy az várható volt — a Bund-szabályzat 6. pontjának azt a kitételét vette célba, mely szerint az OSZDMP egységes városi bizottságait „az arányos képviselet alapján" kell létrehozni az összes helyi szervezetből. A küldöttek egyetértettek Szakarelov (P. D. Szakvarelidze) és Szurenyin (Sz. G. Saumjan) azon javaslatával, miszerint törölni kell „az arányos képviselet alapján" megfogalmazást, s helyébe Varsavszkij (A. S. Warski) formuláját állították, melynek értelmében „általános választások alapján, a párttagok nemzetiségétől függetlenül" kell megalkotni a közös városi bizottságokat.122 Ezzel — akárcsak a lett tervezet esetében — a föderációs összekapcsolódás veszélyét akarták kiküszöbölni, vagy legalábbis csökkenteni. Az egyes pontok jóváhagyása után az OSZDMP IV. kongresszusa 66 szavazattal 32 ellenében és 8 tartózkodással fogadta el egészében az OSZDMP és a Bund egyesülésének feltételeit tartalmazó egyezményt.123 A vita befejeztével a zsidó pártküldöttség külön nyilatkozatban szögezte le újból, hogy tervezetük 1., 2., 4., 5., 7. és 8. pontjai feltétlenül szükségesek a Bund OSZDMP-n belüli létezésének biztosításához, s kijelentette, „hogy ha a pártkongresszus a Bund beleegyezése nélkül változtatja meg őket, akkor ez a Bundnak a pártból való elkerülhetetlen kilépését fogja kiváltani".124 Összevetve a zsidó szociáldemokrata szervezet 1906-os csatlakozási feltételeit az 1903-as II. kongresszuson előterjesztett belépési tervezetekkel,12 5 látható, hogy a Bund "'Uo. 422. 120 Uo. 449. 121 Uo. 449. Meg kell jegyeznünk ezzel kapcsolatban, hogy az OSZDMP következő 1907-es V. kongresszusa sem foglalkozott részleteiben a nemzeti kérdés elméleti vonatkozásaival, s így a várt összecsapás a Bunddal elmaradt. 122 A bundista Abramovics tiltakozott az ilyen megfogalmazás ellen, a delegátusok azonban két ízben is meggyőző fölénnyel (50:19, illetve 62:18 arányban) szavaztak Varsavszkij indítványára. — uo. 449—450. 123 Uo. 450. 124 Uo. 451. 125 Az OSZDMP 1903-as II. kongresszusán a Bund két belépési tervezettel állt elő, amiket a zsidó párt 1903 júniusi V. kongresszusa dolgozott ki. A részletesebb ún. szabályzat-maximum nyíltan hangoztatta a föderalista célokat, míg az ún. szabályzat-minimum burkolt, tompított formában akarta keresztülvinni az OSZDMP és a Bund föderatív jellegű összekapcsolását. A II. kongresszuson a bundista delegátusok mindkét tervezet eredeti formáján és tartalmán enyhítettek, de maximális követeléseik elvetése után minimális feltételeik is elfogadhatatlanok voltak az OSZDMP számára. Taktikázásuk nem vezetett
