Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon 1119
1126 BAK.SAY ZOLTÁN Bencs Zoltán elképzelése szerint a Munkaközösség a termelés gazdasági irányítását is szolgálni fogja majd, és összehangolja a társadalom és a termelés szükségleteit. „A Munkaközösség feladata lesz az illetékes tényezőknek állandó informálása, a termelésben elsősorban érdekelt társadalmi rétegek, valamint magának a termelésnek a szükségleteiről. Az ilyen irányú előterjesztések megfelelő publikálása pedig a helyes gazdasági követelmény kifejlesztését és irányítását fogja szolgálni."28 A tervezet készítői ismertették a mintául szolgáló németországi Arbeitsgemeinschaft szervezeti felépítését, amely a német ipari élet nagy kiterjedésének megfelelően úgy épült fel, hogy a berlini Zentralarbeitsgemeinschaft „a tulajdonképpeni felépítménye az egyes szövetséges államok Reichsarbeitsgemeinschaft-jainak, amelyek viszont a kerületi és az egyes helységek csoportjait egyesítik." A Zentralarbeitsgemeinschaft élén a Zentralausschuss állt, amely nyolc csoportra oszlott. Bencs Zoltán szerint a Magyar Munkaközösség szervezetét lényegesen egyszerűbben kellene felépíteni a következő elképzelés szerint: a) állandó vezetőség, b) teljes ülés, c) szakmai csoportok, d) állandó békéltető bizottság, e) a plénum által esetenként kiküldendő albizottságok. Bencs szerint a Munkaközösség ezzel a szervezeti vázzal megfelelhetne az összes feladatának. Az elképzelés szerint a Munkaközösség határozatai egyik félre sem bírhattak volna kötelező erővel, „azonban ennek dacára kétségtelen, minthogy a gyakorlat is igazolta, hogy a határozatok erkölcsi súlya a kitűzött célok eléréséhez elegendők".29 Bencs Zoltán, akit gróf Bethlen István bízott meg a tervezet elkészítésével, a német szervezetet és működést vette alapul. A GYOSZ vezetőinek többsége ellenezte a tervezet bevezetését. Fenyő Miksa ellenezte, Bíró Pál szerint a Munkaközösség „alkotmányosdi a termelésben", egyedül Kende Tódor vélekedett úgy, hogy sürgősen kézbe kell venni az ügyet. A szakszervezetek nevében Miákits Ferenc ugyancsak elutasította a tervezetet, mivel a „munkásoknak nincs politikai joga, nincsenek mai tanácsok és ma erősebbek a munkaadók".3 0 Ilyenformán mindkét érdekelt fél ellenállása miatt — Bencs Zoltán minden agitálása ellenére — a Munkaközösség nem valósult meg, sem ebben az időszakban, sem később, amikor az olasz fasiszta rendszer korporációs szervezeteinek rendszerét próbálták Magyarországon bevezetni. A munkanélküliség leküzdésének ez a módja a kormányszervektől indult ki. A munkaadói szervezeteknek és a rendszert támogató társadalmi egyesületeknek azonban számos elképzelésük volt a munkanélküliség leküzdésének módozatait illetően. A nagytőke a kis- és középtőke rovására kívánt kilábalni a válságból, vagy az államtól várta a válság leküzdését, az ipari tevékenység megindulását, a gazdasági élet fellendülését. Általános nézet volt, hogy hitelre, kölcsönre, a kamatlábak leszállítására van szükség, és a kormányszervektől várták ennek biztosítását. A kormány fel is vett 28 Uo. 29 Uo. 30 Uo.
