Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon 1119
MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁGON 1125 munkások igyekezni fognak a közös célért dolgozni, nem használják ki politikai célra a helyzetet.2 3 Bencs Zoltán levelet intézett a miniszterelnökhöz abból a célból, hogy segítsen az ügynek megnyerni Weiss Manfrédét és Kornfeld Móricot, a GYOSZ igazgatóságának közelgő ülése előtt, ahol döntő szava lesz a két nagytőkésnek. Kérte a miniszterelnököt, hogy finom nyomást gyakoroljon a két nagyiparosra, hogy támogassák a Munkaközösség megvalósítását.24 1921. július első hetében a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége interpellációt intézett a miniszterelnökhöz, melynek következtében a miniszterelnök levelet intézett a különböző érdekvédelmi szervezetekhez, és javaslatot kért a munkanélküliség leküzdése érdekében, abból a célból, hogy válaszolni tudjon a szakszervezetnek. Ebből az alkalomból terjesztette Bencs Zoltán a „Magyar Munkaközösség" tervezetét és célkitűzéseit a miniszterelnök elé, aki megbízta ezzel a feladattal.2 5 A tervezet készítői a Magyar Munkaközösség mibenlétét a következőkben határozták meg: ,,A Munkaközösség a magyar ipari munkások és munkaadók szabad egyesülése. A Munkaközösség célja: a gazdasági életet érintő összes kérdések együttes megbeszélése, törvényhozási és közigazgatási kérdésekkel kapcsolatban pedig az egységes állásfoglalás és eljárás előkészítése. A Munkaközösség feladata tehát a töke és a munka megértő együttműködésének lehetővé tétele."2 6 (Kiemelés: B. Z.) A Munkaközösség Bencs Zoltán és követői szerint tehát a munkások és tőkések közötti osztályszövetség szervezete lett volna. Bencs Zoltán elképzelése szerint a Munkaközösségbe beléphetett volna minden ipari termeléssel foglalkozó munkaadó és munkás, illetve alkalmazott csoport. A belépés a munkaadói szervezetek, illetve a szakszervezetek útján történt volna. „A Munkaközösség hivatása megszervezni a rendszeres személyes érintkezést a munkások és munkaadók szervezeteinek vezetői között, és ily módon elejét venni annak, hogy az egyes sérelmek, illetőleg kívánságok csupán elkésve és rendszerint már elmérgesedett formában nyilvánuljanak meg. A jelen és a legközelebbi jövő rendkívül súlyos gazdasági problémáinak sikeres megoldása csak az esetben remélhető, ha a Munkaközösség létrehozásával megteremtjük annak lehetőségét, hogy a munkafolyamatból minden zavaró körülményt kirekesztünk."2 7 A tervezet készítői szerint tehát a Munkaközösség révén a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek együttműködtek volna a termelés zavartalanságának biztosítása érdekében, azaz kiküszöbölték volna a sztrájkokat, a bérharcokat, az osztályharcos megmozdulásokat. 23 Uo. 24 Uo. 25 P. I. Arch. 654. f. 4/23. ö. e. A Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesülete ügyvezető igazgatóságának levele gróf Bethlen István miniszterelnökhöz. A Magyar Munkaközösség tervezete. 26 Uo. 21 Uo.
