Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Majoros István: A keleti front és Oroszország a francia politikában (1917. II.-1918. X.) 1101
A KELETI FRONT A FRANCIA POLITIKÁBAN 1917— 18-BAN 1117 október 7-én Berthelot tábornokot bízták meg, aki ezenkívül még azt a feladatot is kapta, hogy szervezze újjá a román hadsereget, valamint lépjen kapcsolatba az antanttal együttműködni képes orosz elemekkel. Az intézkedésekhez tartozott az is, hogy módosult a Keleti Hadsereg egész működési terve: az október 7-i parancs értelmében erőket vontak el Románia, Bulgária és Törökország felé. Ezek a lépések a szovjetellenes beavatkozás bázisának megteremtését szolgálták.56 A már említett Clemenceau-levél ugyancsak a szovjetellenes intervenció előkészítésébe tartozik.5 7 Bár a miniszterelnök ezt a levelet is a keleti front létrehozására tett francia javaslatra való hivatkozással kezdi, az elmúlt egy hónap változásai azonban az oroszországi akcióterv módosítására, kiszélesítésére ösztönözték őt. Milyen változásokról volt szó? Mindenekelőtt a szeptember 29-én aláírt bolgár kapitulációról, melyet Clemenceau feltételezése szerint hamarosan a török is követni fog. Ez a változás új lehetőséget nyitott az intervenció számára Románián és a Fekete-tengeren keresztül Dél-Oroszország és a Kaukázus felé. A szeptemberi levélhez képest azonban egy lényeges változás figyelhető meg. Clemenceau az októberiben már nem a keleti front létrehozásának lehetőségeit fontolgatja — erre nincs is szükség, hiszen a háború befejezése csak hetek kérdése —, hanem az orosz belső helyzetről ír, melyet a bolsevizmus állandó erősödése jellemez. „Olyan erővé vált — írja —, mellyel számolni kell, s vörös hadseregével, melynek létszámát egymillióra akarja növelni, azzal fenyeget, hogy először a régi Oroszország területeire, majd Európa többi részére terjeszti ki a szovjet rezsimet." Ezután a már többször idézett német veszélyre hivatkozik. Németország nyugati összeomlását Oroszország kompenzálhatja, ahol gazdasági behatolásra és politikai szövetségre egyaránt lehetősége lesz. ez lenne a pángermanizmus legfélelmetesebb hódítása — vélekedik. Ezek után azt a következtetést vonja le, hogy Oroszországban nem elég csak a központi hatalmak ellen harcolni, hanem a bolsevizmus eltűnését, bukását is ki kell provokálni. Ebben a levélben tehát már egyértelmű az antibolsevizmus. A szovjethatalom megdöntését azonban a miniszterelnök még döntően a gazdasági blokád alkalmazásától várja. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha északon megakadályozzák a bolsevikok kijutásáta szabad tengerekhez. Keleten a cseh hadsereg feladata meggátolni a szovjethatalmat abban, hogy hozzájusson a szibériai erőforrásokhoz. Délkeleten a mezopotámiai brit erőktől, valamint az örmény kontingensektől várható, hogy a bolsevikokat elzárja a Kászpi-tenger vidékétől, a Kaukázustól és Kisázsiától. Északon, keleten és délkeleten tehát Clemenceau szerint elegendő a már korábban elkezdett munkát folytatni, melyről szeptemberben is szólt. Ahhoz azonban, hogy délről és délnyugatról is zárjon a blokád, katonai akcióra van szükség. Ennek érdekében a Krím-félsziget és Odessza elfoglalását hangsúlyozza. Az antant itteni 56 Ormos Mária: Az ukrajnai francia intervencióról és hatásairól Közép-Európában. 1918. október— 1919. április. Történelmi Szemle 1977/3—4. 404—405. 57 AMG 4 N 47 C/53 D/l/l n 13 530 BS/3.
