Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 109 egyezmények létrehozásában. A mindennapi gyakorlati munkában szervezetei részt vettek a helyi szociáldemokrata csoportok együttes megmozdulásaiban, képviseltették magukat a föderatív bizottságokban, a szovjetekben stb. Ezzel párhuzamosan viszont a zsidó szociáldemokrácia pártja továbbra is kitartott azon követelései mellett, amelyek elválasztották az OSZDMP-től, sőt a korábbinál markánsabb megfogalmazást adott nekik. 1905 októberi VI. kongresszusa immár hivatalosan is elfogadta a kulturális-nemzeti autonómia programját a nemzeti kérdésben, és újabb határozatban foglalt állást az OSZDMP föderatív átalakítása mellett.8 " 1905 végén — 1906 elején különböző jelek egyre nyilvánvalóbban utaltak arra, hogy küszöbön áll az oroszországi szociáldemokrácia egységesülése, s hogy nemcsak az OSZDMP két frakciója egyesül újból, hanem a lengyel és a lett párt is csatlakozik az országos szervezethez. Ez a tényállás eldöntötte a bundista politikát meghatározó két tendencia párharcát, felülkerekedett az összefogást szorgalmazó áramlat. Igaz: nem könnyű harcban és nem egyértelműen. 1906 első hónapjaiban rendkívül kiélezett polémia bontakozott ki a bundista sajtóban az egyesülés hívei és ellenzői között. Világos volt, hogy a zsidó párt VI. kongresszusán kialakított platform teljes egészében változatlan fenntartása nem teszi lehetővé a Bund csatlakozását az OSZDMP-hez. Engedményekre volt szükség, de ebben a kérdésben a Bund különböző működési területein megoszlottak a vélemények. A Nyugati Vidéken volt a legerősebb az egyesülést ellenzők tábora, azon a területen, amely a zsidó szociáldemokrácia hagyományos bázisának számított, ahol a Bund egységes szervezettel rendelkezett, és mögötte állt a zsidó munkások többsége, s végül ahol 1903 óta a legkiélezettebb volt a Bund és az OSZDMP versengése.00 A Lengyel Királyságban és a Baltikumban a zsidó párt párhuzamosan tevékenykedett a lengyel és a lett szociáldemokratákkal, s mivel 1906 elején ez utóbbiak kinyilvánították belépési szándékukat az OSZDMP-be, az a veszély fenyegetett, hogy a Bund még inkább elszigetelődik. Ez az egyesülés híveinek kedvezett, akárcsak a déloroszországi helyzet, ahol is a Bund befolyása korlátozottabb volt, önálló fellépéseket ritkábban tudott kezdeményezni, s ténylegesen minden olyan megmozduláshoz csatlakozott, amit az OSZDMP-bizottságok szerveztek.91 A széles körű sajtópolémiát követően eléggé későn, 1906 áprilisában, közvetlenül az OSZDMP-kongresszus előtt ült össze a Bund VII. konferenciája, melynek határoznia kellett az egyesülésről. A legkiélezettebb vita akörül folyt, hogy a Bund 89 A Bund és az OSZDMP 1903—1906 közötti viszonyáról, a zsidó szociáldemokrácia ekkori tevékenységéről és állásfoglalásairól lásd Máté István: Az OSZDMP és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok viszonya, 95—101; 114—118. 90 1904 első hónapjaiban állította fel az Északnyugati Vidéken az OSZDMP (a II. kongresszus határozata értelmében) az országos párt Poleszjei és Északnyugati Bizottságait abból a célból, hogy megtörje a Bund egyeduralmát ezen a vidéken, s hogy befolyása alá vonja azokat a nem zsidó (orosz, lengyel, litván, belorusz stb.) nemzetiségű munkásokat is, akiknek szervezését a zsidó szociáldemokrata párt nem tekintette feladatának. — Lásd erről Szolosenko i. m. 35—40. 91 M. Rafesz: Ocserki po isztorii „Bunda". Moszkva 1923. 173—174.
