Századok – 1987

TANULMÁNYOK - Pándi Lajos: A Salazar-diktatúra évei (1926-1961) 1061

Pándi Lajos A SALAZAR-DIKTATÚRA ÉVEI (1926—1961) A Portugáliában 1926—33 között kikristályosodó fasisztoid kolonialista diktatúra szinte egyedülálló módon túlélte a fasizmus II. világháborúban bekövetkezett világméretű bukását és a rákövetkező általános társadalmi-politikai átrendeződést, majd a nagy gyarmatbirodalmak felbomlását (mindenekelőtt 1960-at, „Afrika évét"). Csak 1974-ben bukott meg, immár mint Európa leghosszabb életű, közel fél évszázados jobboldali diktatúrája. Miben rejlett a rendszer nagyfokú szilárdsága? Mi tette lehetővé, hogy e két nagy válságot ne csak egyszerűen átvészelje, hanem egyenesen a maga javára fordítsa? Hogyan sikerült összekovácsolni — és mindenekelőtt fenntartani — a hatalom ennyire szilárd szövetségi blokkját, biztosítani a széles konszenzust? I. A salazarizmus és szövetségi blokkja 1. A ,.nemzetiforradalom" A Salazar-diktatúra azt a trendet próbálta megfordítani, melynek során Portugália gyengén fejlett függő gyarmattartó jellege a liberális állam, vagyis az alkotmányos monarchia (1820—1910) és az Első Köztársaság (1910—1926) keretében kiteljesedett. Az eredeti felhalmozás elvetéléséhez és az ipari forradalom elmaradásához a múlt század elejére hozzájárult a gazdaságot és az oligarchiát parazitává változtató „gyarmati emlő"; ugyanakkor a francia inváziók elleni brit támogatás elmélyítette az önálló iparfejlődést sorvasztó, a külkereskedelem tartós deficitjét és permanens pénzügyi válságot eredményező függést Angliától; végül Brazília elszakadása felborította a birodalom több évszázados kapcsolatrendszerét. A tőkés centrum ipari kapitalizmusának a múlt század utolsó harmadától az anyaország és a birodalom felé egyaránt felerősödő kihívására ez a Portugália nem tudott életképes választ adni. A kereskedőburzsoázia és az újlatifundisták kompromisszumán alapuló rendszer pillérei: a katolikus egyházzal összefonódott monarchia, a nagybirtokrendszer és a birodalom — meginogtak. Az 1890—91-es gazdaságipolitikai válsággal induló stagnálás és depresszió közepette a hagyományos társadalmi csoportokkal (nagybirtokosok és -bérlők, tartományi nemesség, tradicionális kis-