Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
106 MÁTÉ ISTVÁN probléma szavazásra bocsátásakor a jelenlevők elvetették Vanjusin javaslatát, miszerint teljes egészében törölni kell a lett tervezet idevonatkozó pontját,7 6 és a bolsevik Szurenyin (Sz. G. Saumjan, jereváni küldött) indítványát szavazták meg, amely kimondta, hogy az OSZDMP következő kongresszusáig a Lett Határterület Szociáldemokráciája ideiglenesen részt vehet az OSZDMP KB munkájában.7 7 Mikor azonban a kongresszus egészében elfogadta a lettek belépési tervezetét, Ribak (A. Busevic), az LSZDMP másik delegátusa a következő ultimátumszerű bejelentést tette: „Ki kell jelentenem, hogy a tervezet abban a formában, ahogy jóváhagyták, számunkra elfogadhatatlan. Nem állandó, hanem csak ideiglenes képviseletet ajánlanak nekünk a KB-ban."7 8 A KB-képviselet ügye ily módon vízválasztónak bizonyult, az állandó lett jelenlét elvetése az OSZDMP Központi Bizottságában meghiúsíthatta volna a lett párt csatlakozását. Az elnöklő Dannal szemben (aki a lett tervezet vitája közben vette át az elnökösködést Lenintől) a bolsevik Matvejev (V. A. Bazarov-Rudnyev) ekkor azt javasolta, hogy az egyesülés sikere érdekében vonják vissza Szurenyin-Saumjan módosító formuláját.7 9 A delegátusok hajlottak erre, törölték a már elfogadott indítványt, s ezzel a lett tervezet eredeti változata lett érvényes, amely kimondta: „A Lett Határterület Szociáldemokráciája a párt Szervezeti Szabályzata és e szervezet külön szervezeti szabályzata által meghatározott arányok szerint vesz részt a párt Központi Bizottságában."80 Megnyugtatóan rendeződött a lettek számára az OSZDMP-küldöttségekben való képviselet ügye is. Vinter (L. B. Kraszin), az Egyesített Központi Bizottság bolsevik tagja ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ha nem adunk a letteknek helyet a nemzetközi kongresszusokon résztvevő küldöttségben, akkor a lett képviselet az eszerek kezébe kerül."81 Határozott kiállása elősegítette, hogy a szavazás során a kongresszus elvetette Szakarelov és Vanjusin indítványát a kérdéses pont elhagyásáról, s ezáltal a szabályzat eredeti változata maradt érvényben. Eszerint: „A nemzetközi szocialista kongresszusok OSZDMP-küldöttségében részt vesz a Lett 76 Vanjusin azzal érvelt, hogy a pártkongresszusokon a helyi területi szervezetek egyenlően lesznek képviselve az OSZDMP más részeivel, s igy nincs alapja annak, hogy a lett pártnak különleges jogokat biztosítsanak. — uo. 419. Vasziljenko (V. Maazik) azzal támogatta Vanjusin indítványát, hogy a kérdéses pont elfogadása hatalmas előnyt adna a letteknek pl. a kaukázusiakkal vagy az észtekkel szemben. — uo. 419. 77 Uo. 419. Saumjan javaslatával összhangban fejtette ki véleményét a mensevik Osztrovszkij, valamint a bolsevik Alekszejev (G. A. Alekszinszkij), jekatyerinoszlávi delegátus is. — uo. 419. 78 Uo. 420. Gartman (Ja. P. Ozol) a Ribak-Busevic bejelentése által kiváltott vitában azzal magyarázta álláspontjukat, hogy 1906 márciusi konferenciájuk követelése volt az állandó KB-képviselet, s nekik ennek szellemében kell eljárniuk. — uo. 421. 79 Uo. 420. 80 Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 151. 81 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 419—420.
